A GVH közleménye szerint a reklámújságokban, plakátokon, az üzletek polcain, illetve a termékeken közvetlenül elhelyezett „magyar termek”, „magyar minőség” szlogenek, a nemzeti színek használata, illetve egyéb hazai minőségre utaló jelzések alapján a vásárló arra a következtetésre juthat, hogy a termék magyar alapanyagokból készült.

A GVH megállapítása szerint az elmúlt években a fogyasztok által vásárolt termékek esetén a magyar, hazai jelleg a termék tulajdonságain túlmutatóan előállítása vonatkozásában egyfajta többlettartalommal töltődött meg. A termék magyar, hazai jellege egyben a magyarországi értékteremtéssel, a termelés során keletkező nyereség Magyarországhoz kötődésével, a magyar munkahelyekkel, azok megőrzésével való kapcsolatot is jelenti.

Statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a vásárlók többsége az azonos árfekvésű és minőségű termékek közül a magyar eredetre utaló árucikket választja.

A GVH a magyar termékekkel, magyar minőséggel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára a hivatalhoz érkezett bejelentések és panaszok alapján 2010-ben egy, 2011-ben három, míg 2012-ben egy esetben indított eljárást. Ezek közül három ügyben született már döntés.

A magyar termék fogalmát a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok miatt indított eljárások, illetve
a meghozott érdemi döntések időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor az
érdemi döntés meghozatalához nem volt szükség a „magyar termék” fogalom elemeinek
pontos meghatározására.

A GVH eljárásaiban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján járt és jár el. Ez kimondja, hogy megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely olyan információt tartalmaz az áru származási helyére, eredetére vonatkozóan, ami alkalmas a fogyasztók befolyásolására.

Eljárásaiban a GVH az átlagfogyasztó szemszögéből vizsgálja azt, hogy mi a magyar, vagyis azt, hogy mit tart a fogyasztó magyarnak, ehhez képest értékeli a vállalkozások kommunikációjának esetlegesen megtévesztő voltat.

A magyar termék fogalma hétköznapi értelmezésben a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékeket jelöli. A szükséges jogi szabályozás hiányában a termékek gyártói, illetve a kereskedők egy meglehetősen tág, egyedi értelmezésből indulnak ki. Ennek következtében olyan terméket is „magyar minőség” tulajdonsággal ruháznak fel, amelynek előállítása során nem vagy csak elenyésző mennyiségben használnak fel magyar alapanyagot.

A GVH első lezárt ügyében a vizsgált vállalkozás a magyar fogyasztók által megszokott, a magyar piacon bevezetett tradicionális márkanevet viselő termékeken helyezett el „magyar termék” feliratot. A vállalkozás állítása szerint ezek a termékek hagyományos receptúrájukv révén magyarnakvtekinthetőek, ugyanakkor a vállalkozás nem tudott olyan bizonyítékot bemutatni, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gyártók ténylegesen valamilyen hagyományos recepturát alkalmaztak.

Önmagában az, hogy egy külföldön gyártott fogyasztási cikk hagyományos magyar márkanévvel kerül forgalomba, nem teszi az árut „magyar termékké”.

Egy másik vállalkozás több száz általa forgalmazott, döntően élelmiszeripari terméket „magyar minőség” felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben. A hirdetéseken kívül jellemzően a termékek csomagolásán is feltüntették a „magyar minőség” szlogent, valamint a termékek többsége szerepelt a vállalkozás honlapjának „magyar minőség” cím alatt elérhető oldalán is. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a vállalkozás nem rendelkezik egyértelmű kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak.

A GVH álláspontja szerint termékmegjelölés egy előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszer alapján alkalmazható. Különösen élelmiszerek esetében fontos, hogy a követelményeket legalább a termék gyártási, származási helyére, illetve alapanyagainak eredetére figyelemmel alakítsák ki. A vállalkozás azzal, hogy egy egységes követelményrendszer nélkül magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölést használt, jogsértést követett el.

Mindkét eljárásban a jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabására is sor került.

A harmadik eljárás lezárásának eredményeképpen a vállalkozás kötelezettséget vállalt, amely alapján a „magyar termék” megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amelynek származási helye igazoltan Magyarország, továbbá élelmiszerek eseten a termékek jellemző alapanyagai a beszállítóktól beszerzett információk alapján magyarok. 

A GVH a kötelezettségvállalások teljesítését utóvizsgálat keretében ellenőrzi.