Versenyvizsgálat a Mol ellen
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Mol Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt - áll a hivatal közleményében.
A GVH fontosnak tartja, hogy versenyfelügyeleti hatáskörében eljárva a piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá a fogyasztók védelme érdekében időről-időre vizsgálja a magyar gazdaság jelentős szereplőinek piaci magatartását, amennyiben azok felvethetik a verseny korlátozásának gyanúját.
Az üzemanyagárak alakulása a GVH szerint számos tényező együttes hatásával magyarázható, így azokat befolyásolja többek között a jövedéki adó mértékének, a kőolaj világpiaci árának, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának változása is.
Az üzemanyagárak elmúlt időszakban történt szignifikáns változásai ugyanakkor felvetik azt a kérdést, hogy mindez mennyiben vezethető vissza a fent említett tényezőkre, illetve ehhez mennyiben járul hozzá a MOL esetleges gazdasági erőfölényén alapuló indokolatlan árazása.
Ezen okok elkülönítését a GVH szükségesnek tartotta versenyfelügyeleti eljárás keretében megvizsgálni, ezért 2010. május 11-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Mollal szemben. A GVH észlelései és a rendelkezésre álló piaci információk alapján ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy a Molnak az üzemanyagpiacokon 2006. január 1. óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túlzottan magasnak minősülnek, amelynek érezhető hatása lehet a kiskereskedelmi árakra is.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul, amely magában foglalja az erőfölény és a visszaélésszerűség vizsgálatát is.
A versenytörvény szerint az eljárás befejezésének határideje 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.
A GVH a Mol piaci tevékenységét az elmúlt 15 évben közel húsz versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta, amelyek nagy része a Mol akvizíciós tevékenységével, vagy egyes üzletágainak, leányvállalatainak kiszervezésével volt kapcsolatos. A GVH a Mollal szemben két erőfölényes, egy versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó, valamint egy fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartással kapcsolatos eljárást folytatott le, melyeket a versenyhivatal jogsértés megállapítása nélkül zárt le.
A GVH a Mol árazási magatartását eddig két alkalommal - 2000-ben és 2004-ben - vizsgálta. A Mol nagykereskedelmi árazását vizsgáló 2000-es versenyfelügyeleti eljárást 2001 januárjában lezáró határozatban a GVH nem állapított meg túlzó árazást, mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, habár a nagykereskedelmi piacon a versenyhivatal szerint a Mol erőfölényes helyzetben volt. A másik, 2004. október 12-én született határozatában a GVH ismételten megállapította a Mol gazdasági erőfölényét az üzemanyag Magyarország területére kiterjedő nagykereskedelmi piacán, de a 2000-ig bezárólag alkalmazott árakat nem minősítette túlzónak.
A szakértői számítások szerint a vizsgált időszak egészét tekintve a tényleges nagykereskedelmi árak a motorbenzin esetében körülbelül 8 százalékkal, a gázolajnál pedig mintegy 12 százalékkal voltak magasabbak a költségalapon számított nagykereskedelmi áraknál. Ez alapján a GVH nem látta megállapíthatónak a túlzottan magas üzemanyagárakat.
A Mol akvizíciói közül versenyfelügyeleti szempontból a legfontosabbak a TVK feletti, valamint a szlovák Slovnaft feletti irányításszerzései voltak. Ezeket a GVH 2001-ben illetve 2002-ben engedélyezte. Piaci szempontból ugyancsak fontosnak tekinthető, így külön kiemelendő a Molnak a BP magyarországi gázipari leányvállalata, a BP Gas Magyarország Kft. feletti 1999-es irányításszerzése, a horvát INA feletti, az ottani állammal együttes, 2003-as irányításszerzése, továbbá a Shell romániai leányvállalatának 2004-es felvásárlása.
A GVH a TVK kapcsán hozott 2001. november 7-i határozatában megállapította, hogy a TVK igazgatóságában többségben vannak a Mol munkavállalói, ami azt eredményezi, hogy a Mol ténylegesen képes a TVK döntéseinek meghatározó befolyásolására. Ezek alapján a versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy a MOL tényleges irányítással rendelkezik a TVK felett, amely a vállalkozások összefonódását eredményezi. A GVH álláspontja továbbá az volt, hogy - jóllehet külön-külön egyetlen érintett árupiacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében erősödik a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, és ez értelemszerűen kihathat az egyes árupiacokra is. A versenyhivatal azonban az ebből adódó hátrányokat lényegesen meghaladónak ítélte azt, hogy az összefonódás nem csekély hatékonysági előnyöket is hordoz magában az együttműködésből adódóan, így összességében az összefonódást engedélyezte.
A Slovnaft feletti irányítászerzés előzményeként a GVH 2000. szeptember 1-jén engedélyezte, hogy a MOL a Slovnaft felett, az azt irányító Slovintegra a.s. és Slovbena a.s. (S&S) gazdasági társaságokkal közösen irányítást szerezzen. A tranzakció keretében a Mol jogosulttá vált a Slovnaft részvényei 36,2 százalékának alaptőke-emelés, illetve adásvétel útján történő megszerzésére, továbbá vételi opciót szerzett a Slovnaft részvényei 51 százalékára vonatkozóan.
A Slovnaft feletti egyedüli irányítást a MOL két évvel később, az S&S-sel 2002. november 23-án kötött részvényvásárlási szerződéssel szerezte meg, amelyet a GVH 2003. január 21-én engedélyezett. Az eljárás során a GVH úgy ítélte meg, hogy habár a Mol erőfölényes helyzete - figyelembe véve a korábbi, 2000-es versenyfelügyeleti eljárás megállapításait, és a TVK MOL általi időközben történt felvásárlását is - továbbra is fennállt, a piaci körülményekben a tranzakció hatására nem történtek olyan változások, amelyek a Mol-csoport gazdasági erőfölényes helyzetének erősödése irányába mutattak volna.
Így a GVH úgy vélte, hogy az üzemanyagokon kívüli kőolajfeldolgozóipari termékek és a poliolefinek esetében a Mol-csoport az összefonódást követően sem került gazdasági erőfölényes helyzetbe, és a magyarországi üzemanyag-kiskereskedelem tekintetében sem történt hátrányos változás a versenyhelyzetben. A GVH továbbá azon az állásponton volt, hogy az üzemanyag nagykereskedelmi piacokon az erőfölény erősödése egyrészt nem túl jelentős, másrészt a piaci helyzetben 2000 és 2002 között bekövetkezett változások egyértelműen a Mol-csoport gazdasági erőfölényének gyengülése irányába mutattak. Így a fentiek alapján engedélyezte, hogy a Mol egyedüli irányítást szerezzen a Slovnaft felett.
Esetleges versenykorlátozó magatartása miatt a Mol egyszer került a GVH látóterébe. 2006. március 16-i határozatában a versenyhivatal nem találta jogsértőnek a Prímagáz Hungária Ipari és Kereskedelmi Rt., a Total Hungaria Kft., a Mol és a Shell Gas Hungary Kereskedelmi Rt. vállalkozások azon magatartását, miszerint a fenti vállalkozások az alumínimum gázpalackok minőségére vonatkozó közlemények kiadásával, a Közép-Európai Gázterminál Rt. vezérigazgatójának a Magyar PB Gázipari Egyesületéből történő kizárásával, illetve az acélgázpalackok becserélésére hirdetett egyeztetett akcióikkal a Közép-Európai Gázterminál Rt. palackos PB-gáz piacáról való kiszorítására törekedtek volna.
A GVH fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartás miatt 1997-ben folytatott eljárást a Mol ellen, amely 1998. január 29-én jogsértés megállapítása nélkül megszüntetésre került.
Az Európai Bizottság az elmúlt években ugyancsak számos ügyben hozott a Molt érintő döntést - szögezi le végül a hivatal közleménye.
A Mol nem kommentál
Tekintettel arra, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, a Molnál lapunknak nem kívánták kommentálni a GVH-vizsgálatról szóló hírt. Leszögezték, hogy a hivatallal mindenben együttműködnek.
