A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéve tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett, ami 0,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ezen belül az ipar hozzáadott értéke a korábbi negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenése után, 3,3 százalékkal nőtt, elsősorban az exportorientált feldolgozó-iparban bekövetkezett 4,2 százalékos bővülés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 8,7 százalékos mérséklődést mutat. A korábbi tendenciát követően mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-3,8 százalék) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, mely részben az alacsony bázis hatása.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke két százalékkal emelkedett, melyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedévhez hasonló mértékben 1,6 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,8 százalékos emelkedés mutatkozott, ezen belül az ingatlanügyletek teljesítményének mérséklődése említésre méltó, ahogy azt az építőipari termelés utóbbi negyedévekben mutatkozó visszaesése is mutatja.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,2 százalékkal csökkent 2010. I. negyedévében, 3,0 százalékponttal mérsékelve a GDP változását. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is visszaesést mutatott, 4,7 százalékos mértékben. Az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatással kapcsolatos költségek továbbra is az átlagnál kisebb mértékben csökkentek, míg a közlekedésre fordított kiadások az átlagosnál nagyobb mértékben estek vissza. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások értéke 2,2 százalékkal csökkent. A közösségi fogyasztás terü-letén 4,4 százalékos növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így 0,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 3,0 százalékkal csökkent.

A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél kisebb mértékben, 4,4 százalékkal esett vissza, ezzel 0,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás, a villamosenergia-ellátás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág esetében a növekedés mögött egy, a szárazföldi, csővezetékes szállítás területén megvalósuló nagyberuházás áll. Az energiaipar beruházásainak növekedését a villamosenergia-termelés jelentős erőművi beruházása eredményezte, míg az oktatás ágban a I. negyed-évben is több oktatási intézmény felújítására, illetve bővítésére került sor.

A készletek állománya a I. negyedévben újra apadt, legnagyobb mértékben a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás termelésében, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban. Lényegesebb növekedés csupán a kőolaj-feldolgozás és vegyipar ágazatoknál elszámolt készletek esetén történt.