Gyors és határozott nyilatkozat érkezett a Heti Válasz lapunk által is idézett, ma megjelent oknyomozó cikkére, egyenesen a Gazprom moszkvai központjából.

Az orosz gázmulti részéről leszögezik: ez év őszét megelőzően semmi közük nem volt azokhoz a ciprusi cégekhez, amelyek leányvállalatai állítólagosan kenőpénzt fizettek volna 2009-ben a volt horvát kormányfő bizalmasának. A Gazpromnak semmi köze nincs és nem is volt az állítólagos horvátországi korrupciós ügyekhez - teszik hozzá.

Ezzel ugyanakkor elismerik, hogy a lap által fellelt, a horvát korrupciós gyanúsításokban érintett offshore-jellegű cégek ma már valóban a Gazprom-csoporthoz tartoznak. A Heti Válasz az oknyomozás lendületében a feltárt adatokból azt a következtetést vonta le, hogy ezzel tisztázták is Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát ügyészség által megfogalmazott vádak alól.

Robert Ježić horvát nagyvállalkozó korábban azt vallotta - vélhetően vádalku keretében -, hogy a Mol-hátterű Hangarn és a Ceroma nevű ciprusi cégeken keresztül Hernádiék neki fizettek kenőpénzt azért, hogy Ivo Sanader akkori miniszterelnök átadja a Molnak az INA nemzeti olajtársaság addig állami irányítását.

A két gázos cég anyavállalata, a szintén ciprusi Atlas és Potassa 2011 ősze előtt névleg egy ciprusi offshore-kezelő tulajdonában voltak. Ugyanakkor a lap a korábbi évekre vonatkozólag kapcsolatot talált a ciprusi vállalkozások és az "orosz lobbistaként" bemutatott Fazakas Imre, illetve a Mol-közeliséggel szintén nem vádolható Megdet Rahimkulov között. Ezzel azt sugallták, hogy a cégek mögött 2011 előtt is "orosz" és nem molos körök állhattak.

A feltárt tények tehát megfelelnek a valóságnak, valóban gyengítik a Mol elleni gyanúsítás élét. Az ügy kulcsának számító horvát ügyészség mindeddig nem is reagált.

Ám azért a helyzet nem ilyen egyszerű. A tényekből azon melegében levont következtetések kissé túlzónak tűnnek. (Csakúgy, mint a horvát sajtó esetében, amely egy, Hernádi és Sanader sokadik közös ebédjéről készült, titokzatosnak tűnő videófelvételt a korrupció nyilvánvaló bizonyítékaként tálalt.)

Háttérinformációink szerint a nevezett offshore-cégek a Gazprom több ezer tételes, lehető legbővebb leányvállalati listáján tűnnek csak fel, melyekről a csoporton belül sem sokan tudtak. Házon belül most kiderítették: azok bizonyos adósság-ügyletek során kerültek az orosz gázmultihoz.

Olybá tűnik ugyanakkor, ezeknek az offshore-cégeknek a múltját nem tekintették át kellő részletességgel. Ha megtették volna, bizonyára ellenlépéseket foganatosítanak. Hiszen jelen állás szerint az a látszat erősödött, hogy ha Robert Ježić valóban kenőpénzt kapott, akkor amögött inkább "orosz körök" állhattak. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy a cégeket a Gazpromnak átengedők tudatában voltak: az ügylet előbb-utóbb kellemetlen pillanatokat okoz az orosz gázvállalatnak. Így nem kizárható, hogy a Gazpromot tényleg megvezették. Nem először fordulna elő, hogy az orosz gázcsoport központjának legádázabb ellenségeit a Gazprom környékén kell keresni.

Azt a sugalmazást, hogy az ügyben most reflektorfénybe került két "orosz lobbista", Fazakas Imre és Megdet Rahimkulov éppenséggel közel állna a Gazpromhoz, a cégnél határozottan cáfolják.

Ezt a tények különösen Megdet Rahimkulov esetén látszanak alátámasztani. A tatár származású orosz befektető Gazprom-képviselőként került Magyarországra, de évtizedes itt-tartózkodása alatt egyre inkább eltávolodott az orosz anyavállalattól. Fokozatosan "magánzóvá" vált, ami egy ponton látványos szakításhoz vezetett közte és az orosz gázmulti között.

Rahimkulov és családja elsősorban a tőzsdei piacon bonyolítanak le látványos ügyleteket, ahol egyértelműen a saját - avagy bármely lehetséges megbízó - érdekei szerint cselekszenek. Ez nem zár ki semmilyen összeesküvés-elméletet, de tény: nyilvánosságot látott üzleteivel mostanában sok borsot tört a Mol orra alá.

Nehéz tehát az ügyben igazságot tenni. Úgyhogy mi inkább nem is vállalkozuk rá.