Húsz igen és négy tartózkodás mellett támogatta Gerhardt Ferenc jegybanki alelnökjelöltségét az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága, amely ma hallgatta meg a szakembert.

A testület előtt Gerhardt Ferenc kifejtette: nem öndicséretnek szánja, de úgy véli, az elmúlt két év monetáris politikája – azóta tagja Gerhardt a monetáris tanácsnak – sikernek mondható. Olyan irány alakult ki ugyanis, amely óvatos, megfontolt, egyesek szerint már-már gyávának ítélt folyamat után, bátrabban lépett, de a pénzpiacok bizalmát elnyerte – jelentette ki. Kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy az elkezdett csökkentéssel a kamat az elképesztően magas tartományokból az egyensúlyi szintre jutott el.

Véleménye szerint ez azt az állapotot jelenti, amikor a kamatszint nem tüzeli az inflációt, de már segíti a gazdaságot. Elmondása szerint a kamatcsökkentési periódus megkezdésekor arra a meggyőződésre jutottak, hogy egy rendkívül óvatos mérséklési pályával nem veszélyeztetik az árstabilitást.

Kérdésre válaszolva kiemelte: az MNB az infláció ellen küzd és az árstabilitás megőrzése a feladata, az árfolyam szintjével nem foglalkozhat. Egészen pontosan ez akkor kerülhet a monetáris politika asztalára, amikor az árfolyam már az inflációs célt veszélyezteti. Ekkor viszont már feladat, hogy az árfolyammal törődjenek a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával.

A jövőt illetően arról beszélt, hogy a korábbiakhoz hasonló óvatosan és megfontoltan hoz majd döntéseket. Hangsúlyozta, elképzelései a monetáris politikáról egyáltalán nem nevezhetőek forradalminak, azokat teljes mértékben konzervatívnak tarja, s ez a szemléletmód a későbbi határozataiban, lépéseiben mindenképpen tükröződni fog. Ezek reményei szerint tovább erősítik majd a pénzpiacok bizalmát.

Rogán Antal, a bizottság elnöke a meghallgatáson arra volt kíváncsi, hogy a Magyar Nemzeti Bank apparátusa vizsgálta-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beolvasztását, illetve annak lehetőségét. Gerhardt Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta: ez a lehetőség már többször felvetődött az elmúlt években, de a kérdést „soha nem oldottuk meg”. Az európai országok többségében a jegybank részben rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek a pénzügyi piacok felügyeletét biztosítja.

Ezzel együtt Európában öt olyan állam van, ahol a jegybanknál teljesen össze vannak vonva ezek a feladatok, míg önálló két szervezet nyolc országban működik. Egy jól átgondolt és cizellált jogi munka után a két szervezet egyesíthető, s a világ is ebbe az irányba tart. A munkát az MNB szakmai stábja már elkezdte, amelyre lehet majd építeni – mondta válaszában az elnökjelölt.