A Pénzügyi Szervezetek Állami  Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint az első kilenc hónapban 381  milliárd forint adózott nyereséget értek el a bankok, 30,3 százalékkal többet, mint a tavalyi első háromnegyedévben, és 17,3 százalékkal többet,  mint 2007-ben összesen.

Az adózott profit 65 százalékát (247 milliárd forintot) az OTP Bank termelte meg, amiből  121,4 milliárd forint nettó eredmény az OTP Garancia Biztosító  értékesítésének volt köszönhető. Ha az utóbbi egyszeri tételt  levonjuk, a bankszektor adózott nyeresége 11,2 százalékkal alatta marad a tavalyi első kilenc havinak.

A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 2008. szeptember  30-án meghaladta a 27 319 milliárd forintot, 12 százalékkal bővült  2007 végéhez képest. A hitelek nettó állománya a mérlegfőösszeghez hasonló mértékben,  11,8 százalékkal, 18 384 milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a  vállalkozói hitelek 3,6 százalékkal 6800 milliárd forintra, a  lakossági hitelek pedig 17,5 százalékkal 6304 milliárd forintra  nőttek a tavalyi év végéhez képest.

A lakossági piacon továbbra is a devizahitelezés uralkodott: míg  az ide kihelyezett forinthitelek kilenc hónap alatt 2,6 százalékkal  csökkentek, a devizahitelek állománya a tavaly év végihez képest  31,2 százalékkal bővült. Ez év szeptember végén a lakossági  hitelállomány 66,4 százaléka volt devizaalapú, míg 2007 végén 59,5  százaléka. A vállalkozói körben a devizahitelek aránya 52,4  százalékról 51,9 százalékra mérséklődött.

A bankrendszer eszközein belül a devizaeszközök aránya a 2007. végi 49,4 százalékról ez év szeptember végére 52,2 százalékra  emelkedett. A belföldi betétek állománya kilenc hónap alatt 6,8 százalékkal nőtt és szeptember végén meghaladta a 10 775 milliárd forintot. A  vállalkozói betétek 6,3 százalékkal 3586 milliárd forintra, míg a háztartások betétei 4 százalékkal közel 5383 milliárd forintra  gyarapodtak.

Miután a bankrendszer aktivitásának bővülését továbbra sem  finanszírozta a hazai betétek növekedése, tovább nőtt a külföldi  finanszírozási források jelentősége. A külföldi források kilenc hónap alatt jelentősen, 25,6  százalékkal emelkedtek és szeptember végén a bankrendszer forrásainak 28,7 százalékát tették ki, míg 2007 végén még 25,6  százalékát. Ezek nagy része (7603 milliárd forint) közvetlen  külföldi forrás (betét, bankközi betét, hitel, külföldön kibocsátott  értékpapír) volt, kisebb része (247 milliárd forint) külföldi  kézben lévő, belföldi kibocsátású jelzáloglevél. Így a finanszírozási oldalról tovább növekedett a bankrendszer nemzetközi  pénz- és tőkepiaci mozgásoknak való kitettsége.

Az eredmény összetevői közül - a felügyelet által korábban  publikált adatokkal összevetve - a nettó kamatbevétel éves szinten 6,2 százalékkal 563,9 milliárd forintra, a nem kamateredmény 139,4  százalékkal 314,1 milliárd forintra nőtt, míg a működési költségek  12,4 százalékkal 474,5 milliárd forintra emelkedtek.

Idén szeptember végén a bankrendszer minősítés alá tartozó  kötelezettségeinek 91,55 százaléka - 20 419 milliárd forint - volt  problémamentes, míg 2007 végén 91,94 százaléka (egy évvel korábban  pedig még 94,8 százaléka).
A külön figyelendő tételek állománya 17,8 százalékkal, 1291  milliárd forintra bővült, és a 2007. év végi 5,61 százalékkal  szemben a minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 5,79  százalékát tette ki.

A problémás (átlag alatti, kétes és rossz) állomány 23,6  százalékkal, 593 milliárd forintra bővült és aránya kilenc hónap  alatt 2,45 százalékról 2,66 százalékra ugrott.
A rossz minősítésű hitelek összege 4,7 százalékkal, mintegy 201  milliárd forintra szűkült, ez azonban nem a banki portfoliók  javulását mutatja; sok bank rossz hiteleit követeléskezelő cégeknek  értékesíti, így ezek kikerülnek a portfolióból.

A bankszektor tőkemegfelelési mutatója (kockázatok fedezésére  figyelembe vehető szavatolótőke/tőkekövetelmény minimális szintje)  11,01 százalékról 10,22 százalékra mérséklődött. A tőkekövetelmény minimális szintje a hitelezési, a piaci és a  működési kockázatokra vonatkozó tőkekövetelmény. A kockázatok  fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke tartalmazza a piaci  kockázatok fedezetére szolgáló felhasznált kiegészítő tőkét is.