Joaquin Almunia illetékes biztos megjegyezte: célja a pénzbüntetés kiszabásával nem az, hogy csődbe sodorjon cégeket, különösen nem gazdasági válság időszakában, hanem hogy serkentse a versenyt.

A cégek fürdőszoba-felszereléseket gyártanak, s olyan, Magyarországon is ismert nevek találhatók köztük, mint a Kludi, a Villeroy & Boch, a Duravit, a Sanitec.

A kartell a német, osztrák, olasz, belga, francia és holland kereskedelmi szövetségek keretében működött, s 1992 és 2004 között a vállalatok képviselői összesen vagy száz titkos tanácskozást szerveztek, amelyeken megállapodtak a legkisebb árakban, az éves áremelések mértékében, illetve reagáltak egyéb piaci fejleményekre, például az alapanyag-árak változására.

A hat tagállam 240 millió lakosát érinthette, károsíthatta meg a társaságok összefogása, de természetesen rosszul jártak az építőiparban érintett cégek és kisvállalkozók is.

Az amerikai Masco leplezte le a kartellt, ezért az ő büntetését elengedték. Öt esetben mérsékelték a büntetés mértékét, mert az érintett cégek fizetésképtelenné váltak volna. Almunia hozzátette, hogy a Bizottság folytatja a küzdelmet a kartellek ellen, s olyan bírságot szab ki a jövőben is, amely elriasztó hatású lesz.