A magánkézben lévő pénzintézetek közül eddig csak a müncheni Hypo Real Estate (HRE) folyamodott segítségért, a frankfurti székhelyű „nagyágyúk” kivártak. A köztudottan megroggyant HRE után senki sem mert az állami mentőöv után nyúlni, attól félve, hogy versenyhátrányba kerül, s hírneve is csorbát szenved.

- A mentőcsomag jót tesz a banknak, biztosítja annak versenyképességét és jó a dolgozóknak, mert biztosítja a munkahelyeket - hangoztatta Martin Blessing, aki nem tart semmilyen stigmától. Igaz, a Commerzbank fél ével ezelőtt hivatalba lépett elnök-vezérigazgatója nem így képzelte el új állását. Ahogy azt sem gondolta, hogy a nagy krach eredményeként a Lehman Brothers eltűnhet a színről. A neves amerikai befektetési bank bebukásával, más tengerentúli ingatlanhitelek bedőlésével és az izlandi csőddel a Commerzbank közel 1,2 milliárd eurót bukott. A tényleges veszteség azonban „csak” 285 millió euró, miután más üzletágak 900 millió eurós nyereséget hoztak az idén.

Blessing és menedzsertársai az állami segítség elfogadásával vállalták azt a feltételt is, hogy havi jövedelmük nem haladhatja meg az 500 ezer eurót.

– Novemberben és decemberben nem kapok semmilyen fizetést vagy más pénzbeli juttatást – közölte a Commerzbnak főnöke, akinek a többi menedzserrel együtt a bónuszokról és más prémiumokról is le kell mondania. A kormányzati feltételeknek megfelelően 2009-ben és 2010-ben a pénzintézet osztalékot sem fizet részvényeseinek.

A tőzsde „örömmel” fogadta a Commerzbank lépését, a pénzintézet papírjai a nyitás után 10 százalékkal emelkedtek. Blessing szerint az állami mentőöv igénybevétele nem változtat a Dresdner Bankkal való fúzión. Mint arról beszámoltunk, a 616 milliárd eurós mérleg-főösszegű Commerzbank augusztus végén jelentette be, hogy 9,8 milliárd euróért felvásárolja a harmadik legnagyobb, 500 milliárd eurós mérleg-főösszegű német kereskedelmi bankot.