A konzervatív német napilap bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években - függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól - lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.

Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s  Magyarország így - az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül - nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a  lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.

Az állam felelőtlen gazdálkodása - mint a lap írta -  hatással volt a magyar polgárokra is. A jegybank figyelmeztetései ellenére sok magyar az elmúlt években a jelentős kamatkülönbség miatt a kedvezőbbnek vélt külföldi valutahitelekből finanszírozta a lakással, az autóval, illetve magánfogyasztásával kapcsolatos kiadásait. Ezeknek a háztartásoknak hiteleiket most növekvő költségek mellett kell visszafizetniük, ami tovább csökkenti az amúgy is gyenge magánfogyasztást. Az összes hitelvolumen több mint a fele nem forintban, hanem külföldi valutában, mindenekelőtt euróban és svájci frankban  jelentkezik, s ehhez hasonló  függőség egyetlen más kelet-európai országban sem alakult ki. S a pénzintézetek betét-kölcsön viszonyai sehol másutt nem olyan kedvezőtlenek, mint Magyarországon - írta a lap, utalva arra, hogy a hitelvolumen a betétek 132 százalékára rúg. Ez a függőség Magyarországot sebezhetővé teszi - írta az újság, hozzátéve, hogy mindez tőkekivonáshoz és a forintra nehezedő nyomáshoz vezetett.

A lap a továbbiakban beszámolt arról, hogy az MNB -  300 bázisponttal növelve - 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. Ez az erőteljes intézkedés ismét bizalmat teremthet, s csillapíthatja a túlfűtött hangulatot -  fogalmazott a az újság.

A tekintélyes német konzervatív újság ennek kapcsán hangsúlyozta: Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett  szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához - írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára.

Magyarország - mint a lap írta - négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.