A franciáknak kell az egész Egis
Sokáig már nem lesznek jelen a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Egis gyógyszergyár részvényei. Kedden ugyanis a Servier-csoport leányvállalata, az Arts et Techniques du Progres bejelentette – amely egyébként 1995 óta a honi társaság 51 százalékos tulajdonosa volt –, hogy vételi ajánlatot tesz az Egis maradék, nem a tulajdonában lévő 49 százalékos részvénycsomagjára. A Servier kizárólagos tulajdonosává akar válni az Egis gyógyszergyárnak – magyarázta Pascal Touchon, a csoport kereskedelmi fejlesztési igazgatója. A vásárlás gáláns árszint mellett történne meg – fogalmazott –, a francia társaság 28 ezer forintot adna egy-egy Egis-papírért. Ez a legutóbbi kereskedési napon kialakult – azaz hétfőn – záróárhoz képest 33 százalékkal, a 2013. szeptember 24-ét megelőző hat hónap tőzsdei átlagáránál pedig 38 százalékkal magasabb.
Azt gondolják, hogy a vételi ajánlat megfelelő kilépési ár, hiszen igencsak magas, és roppant jó hozamot jelent a befektetőknek is, hiszen a Egis részvényei az elmúlt 12 hónapban – osztalékkal és árfolyam-emelkedéssel együtt – 60 százalékot hoztak, amit most ajánlattal meg lehet fejelni.
Pascal Touchon azzal magyarázta döntésüket, hogy az Egis számára nincs szükség a működéshez a tőkepiaci jelenléthez, ezért a felvásárlás után az az egyértelmű szándék, hogy kivonják a vállalat részvényeit a BÉT-ről. A vállalatcsoport teljes egészében magántulajdonban van – egészítette ki az előzőeket –, s az üzleti filozófiájuk az, hogy tőzsdei jelenlét és hitelterhek nélkül biztosítsák a működésüket. A Servier tulajdonában jelenleg három olyan gyógyszergyár is van, amely generikus gyógyszerekre építi üzletpolitikáját, ám ezek közül az Egis az egyetlen, amelyik a tőzsdére is be van vezetve. Ezt az állapotot kívánják megszüntetni.
A francia vállalat forgalma egyébként igencsak tisztes – hangzott el –, miután az elmúlt évben összesen 3,9 milliárd euró árbevételt produkált. Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban Pascal Touchon elmondta: az ügylet finanszírozásához nem használják fel a Egis mintegy 54 milliárd forintos készpénzállományát, a tranzakciót saját forrásból finanszírozzák. Azt firtató kérdésre, ha ennyire erős a tőzsdei kivezetési szándék, akkor ezt miért nem korábban tették meg, annyit jegyzett meg: a csoport hosszú távon gondolkodik, s a döntések „lehet hosszú távon születnek meg”. Ugyanakkor egy másik válaszában annyit tett ehhez hozzá, hogy az ügyletre most jött össze a megfelelő forrás. A 49 százalékos kivásárlás az említett ár mellett egyébként mintegy 107 milliárd forintos tranzakciót jelent.
A Egis további működésével kapcsolatban hangsúlyozta: a vállalat menedzsmentjével és piaci szerepével elégedettek, így ebben semmilyen változtatást nem terveznek. Arra a felvetésre, hogy bármilyen tevékenységet ezek után elvisznek-e az Egistől, úgy reagált: ha ezt akarták volna, akkor 1995 óta ezt már sokszor megtették volna, így ezen a téren sem terveznek „beavatkozást”.
Az ügylettel kapcsolatban kifejtette: amennyiben 90 százaléknál nagyobb tulajdoni részt szereznek meg, akkor a kiszorítás technikájával élnek, mert egyértelmű szándék a Egis 100 százalékának a megszerzése. Hozzátette, ha a 90 százalékot nem tudják elérni, akkor is azt javasolják majd a közgyűlésnek, hogy a részvények tőzsdei kivezetéséről döntsön. Szavaival arra utalt, hogy így vagy úgy, de mindenképpen meg kívánják szerezni a vállalat maradék 49 százalékát. Ehhez kapcsolódóan kifejtette: a Servier nem tervezi az ajánlat felülvizsgálatát, egyértelműen ez a végleges vételi ajánlat.
Ahhoz a felvetéshez, hogy a kormánnyal terveznek-e stratégiai megállapodást kötni, nem tudott konkrét kommentárt fűzni. Megjegyezte azonban, hogy az Egis egy fontos gyógyszergyár a régióban és a FÁK-országokban, s tovább fogja fejleszteni a közép-európai jelenlétét, s ezzel a környező országok piacának meghatározó szereplője kíván maradni. Ilyenformán méltányolandó elképzelés, hogy a magyar kormány és az Egis egy ilyen megállapodást kössön.
