A forint erősödése miatt csökkent a bankszektor mérlege

Túlnyomó részben a forint második negyedévi erősödése áll a bankszektor mérlegének 6,4 százalékos összehúzódása mögött - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összesítéséből.

A bankok összesített mérlegfőösszege június végén 28.774,7 milliárd forint volt, mintegy 1.969 milliárd forinttal kisebb, mint  március végén.

Az idén a második negyedévben a forint az euróval szemben közel  12 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 12,4 százalékkal  értékelődött föl. Ez a hatás legnagyobb mértékben a hitelállomány  dinamikáját befolyásolta, ami forintértéken számolva 11,3  százalékkal, 18.887,8 milliárd forintra csökkent ebben az  időszakban. A devizában denominált hitelállomány csökkenése mintegy  4 százalékponttal haladta meg az említett devizák leértékelődésének  mértékét. Ez a PSZÁF szerint arra utal, hogy a devizahitelek  állománya a devizaárfolyam hatását kiszűrve, tranzakciós alapon is  csökkent a vizsgált időszakban, ráadásul olyan mértékben, amit a  forinthitelek 2 százalék körüli állománynövekedése nem  kompenzálhatott teljesen.

A likvid eszközök mérlegen belüli aránya jelentősen, 3,4  százalékponttal emelkedett és 2009. június végére elérte a 16,5  százalékot. A likviditási helyzet javulásáról tanúskodik a hitel/betét arány  csökkenése is, ami a forintban kifejezett hitelállomány csökkenése,  illetve a betétállomány növekedésének eredője. Ennek következtében  2009. második negyedévében 18 százalékponttal, 157 százalékra javult  a mutató értéke.

A betétállomány - június végén 12.012,6 milliárd forint - 1  százalék körüli negyedéves csökkenése mögött a forintbetét  állományok stagnálása, illetve a devizában elhelyezett betétek 4  százalékot meghaladó csökkenése állt. A deviza árfolyamhatást  figyelembe véve azonban látható, hogy a kismértékű visszaesés  tranzakciós alapon növekvő deviza betétállományokat jelent.

Az ügyfélbetét-állomány növekedése a 2009. első félévét  jellemző, a megelőző időszaki kamatoknál jóval magasabb betéti  kamatoknak köszönhető, amely minden bizonnyal jelentős szerepet  játszott a kamatkiadások év/év alapon mért 20 százalékos  emelkedésében is. Ezt a növekményt a kamatbevételek mindössze 15  százalékos bővülése kísérte, így a ROA alapon számított kamatmarzs  2008 első félévéhez képest 0,4 százalékponttal, 2,5 százalékra  csökkent.

A portfolióminőség romlását mutatja, hogy a háztartások átlag  alatti, kétes, illetve rossz minősítési kategóriákba sorolt  hiteleinek aránya egy negyedév alatt több mint 1 százalékponttal 5,2  százalékra nőtt, míg ugyanez az arány a vállalati hiteleknél 1,5  százalékponttal növekedett és 7,3 százalékon állt 2009. június  végén. A bankszektor június végéig 192,419 milliárd forint adózás  előtti, és 162,247 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 7,1,  illetve 7,8 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év hasonló  időszakában.

A bankrendszer profitabilitását idén az első félévben alapvetően  a kamatmarzs további szűkülése, illetve a jelentősen megnövekedett  értékvesztés és céltartalék képzés határozta meg, mely tényezők  negatív hatását sem az állampapír portfolión elért árfolyamnyereség,  sem a működési költségek csökkenése nem volt képes ellensúlyozni.

Az  értékvesztés és a kockázati céltartalék változása 188,5 milliárd  forinttal rontotta az eredményt, ami több mint hatszorosa a tavalyi  első félévinek. Az említett tényezők hatására a szektorszintű  ROA-mutató, vagyis az eszközarányos nyereség 0,35 százalékponttal,  1,05 százalékra, míg a ROE, vagyis a tőkejövedelmezőség 2,8  százalékponttal, 14,25 százalékra esett vissza.

A bankszektor tőkehelyzete a megelőző negyedévhez képest  jelentősen javult, ami a tőkekövetelmény csökkenésének, illetve az  ezzel párhuzamosan emelkedő szavatolótőke-állománynak köszönhető. A  tőkekövetelmény alapvetően a hitelkockázat terén csökkent, mégpedig  a forinterősödésnek a devizahitel-állományra gyakorolt hatása miatt.  Ennek következtében a hitelkockázat tőkekövetelménye 11,8  százalékkal mérséklődött a vizsgált negyedév során, míg a teljes  tőkekövetelmény közel 10 százalékkal lett kevesebb. A szavatoló tőke  állományának emelkedése nagyobbrészt a bankok tőkeemeléseinek,  illetve a negyedéves eredmények auditálásának következtében valósult  meg. E két hatás eredőjeként a tőkemegfelelési mutató (TMM) értéke  több mint 2 százalékponttal, 12,3 százalékra emelkedett 2009. június  végére.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.