A kamara zárt rendezvénye után kiadott közleményből kiderül: sok tejtermelővel januártól, értékesítési és jövedelmezőségi okot miatt nem kötnek szerződést a feldolgozók. Így nem tudják hová szállítani a tejet.

A pénteki szakmai rendezvényen elhangzott, hogy nincsenek jobb helyzetben a feldolgozók sem, ugyanis a kereskedelmi láncok nem a garantált minőségű magyar tejterméket, hanem az olcsó, sokszor a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak sem megfelelő importtermékeket zsúfolják polcaikra.

A Tej Terméktanács elemzése szerint az import termékek aránya az élelmiszerek között átlagosan 20 százalék körüli, a tejtermékeknél viszont meghaladja a 30 százalékot. A magyar tej literenként 200 forint körüli fogyasztó ára mellett akár 99 forintos külföldivel is találkozni a boltokban. Általánossá vált, hogy külföldi tejtermékek dömping áron jelennek meg a boltokban.

Szakértők szerint az olcsó termékek többsége gyenge minőségű. Mindezt tetézi, hogy a hazai tejipar sokszor késve jut a pénzéhez: általánossá vált a - törvénytelen - 30 napon túli fizetés, ami a kereskedők erőfölényét bizonyítja. Istvánfalvi Miklós terméktanács elnökhelyettese bejelentette, hogy a szervezet nem mondott le a nyár óta halogatott nyomásgyakorlásról, és rövidesen demonstrációkat tartanak azoknál az áruházláncoknál, amelyek visszaélnek erőfölényükkel és a fogyasztókat is megtévesztik olcsó, de silány minőségű termékeikkel.

A tanácskozáson résztvevő Máhr András földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkár bejelentette, hogy a tárca rövid időt adott a kereskedőknek arra, hogy elfogadjon és alkalmazzon egy kvázi etikai kódexet, amely orvosolhatja a hazai beszállítók nagyon sok gondját.

Ha erre nem kerül sor, akkor a tárca, kötelező érvényű jogszabályt alkot. Hozzátette azonban azt is, hogy a termelőknek lés feldolgozóknak egymással meg kell egyezni, mert csak akkor képviselhetik hatásosan érdekeiket a kereskedőkkel szemben, s nagyon fontos, hogy a fogyasztókat felvilágosítsák arról: sok import termék nem az, aminek látszik.