Három ember súlyos felelősségét állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. belső ellenőrzési irodája a Pest megyei földek haszonbérleti pályázatára benyújtott anyagok felbontása miatt - tudta meg a Népszabadság. A legkomolyabb felelősség a Nemzeti Földalapért felelős igazgatót, Tóth Évát terheli, akit azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással elbocsátottak a cégtől. Az igazgató a belső vizsgálat során elismerte a felelősségét.

A Pest megyei megbízott irodavezetőt már korábban felmentették e munkaköre alól, de Kamarás Miklós vezérigazgató döntése értelmében vagyonhasznosítási és területi koordinációs menedzsereként sem dolgozhat tovább. Őt azonban nem bocsátják el, új munkakörbe helyezik, s egyúttal minden prémiumot megvontak tőle, ahogy a pályázatok felbontásánál segédkező beosztottjától is.

A vizsgálat szerint a Nemzeti Földalapért felelős igazgatóság vezetője nem tájékoztatta az MNV Zrt. vezetőit, hanem a szabálysértés legalizálása érdekében a pályázatok tisztaságát, és az MNV Zrt. átlátható műköüdését sértő módon, a kialakult tényleges helyzet ismertetését elhallgatva a Nemzeti Földalap értékelő bizottságába javasolta a területi iroda szabálysértést elkövető két munkatársát. Akik azonban ezzel a megbízással sem nyerhettek volna jogosultságot a pályázatok kibontására a beadási határidőt megelőzően, mert az egyrészt egyáltalán nem lehetséges, másrészt kinevezésük csak akkortól hatályos, amikor a megbízólevelüket átvették.

Mi történt?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 9, Pest megyei földre írt ki haszonbérleti pályázatot: a 2555 hektáros terület haszonbérletétől összesen 93 millió forint egyszeri, s 26 millió forintos éves díjat remélt a cég. A pályázatokat november kilencedikén délelőtt lehetett beadni az MNV Pest megyei területi irodájában.

Három pályázó összesen nyolc pályázatot adott be, egyikük 6 anyagot adott be, a másik két fél pedig egyet-egyet. A pályázati kiírás szerint az anyagokat öt példányban kellett beadni az MNV-be, amelyről átvételi elismervényt állítottak ki, majd az átvett pályázatokat lezárt borítékban kellett továbbítani a bíráló bizottságnak.

Kibontott pályázatok

A vizsgálati jelentés idézi Balogh Tamást, a megbízott Pest megyei irodavezetőt, aki szerint a hat pályázatot beadó fél a pályázatait hat lezárt borítékban adta be, míg egy másik pályázó az átvevők előtt rakta be az öt példányt a borítékba, amelyet azonban nem zárt le.

Az irodavezető szerint a lezárt borítékot azért bontották fel, hogy meggyőződjenek arról, megvan-e benne mind az öt példány, amit az átvételi elismervényre rávezettek. A harmadik pályázó külön borítékban adta le a példányokat, így esetében ilyen gond nem merült fel.

A vagyonkezelő szakemberei azonban megjegyzik: az irodavezetőnek nem kellett volna ilyen "gondosan" ellenőrizni a papírok számát, mert ha az kevesebb, az a pályázatok bontásánál is kiderülhetett volna, amit ilyen esetben jegyzőkönyveznek, s a formai hiba miatt legrosszabb esetben a pályázatot kizárják a további eljárásból.

Sérült a pályázat tisztasága

A vizsgálati jelentés megjegyzi: a sajtóhírekkel ellentétben a pályázatok kibontása nem a beadási határidő után, hanem a közben történt. Ez azonban mit sem változtat azon a helyzeten, hogy sérültek a pályázati eljárás szabályai, lehetővé vált a pályázat titkosságának megsértése, ugyanis a pályázatok a két munkatárs, illetve a továbbítás során mások által is megismerhetővé váltak.

A területi irodavezetőnek tudnia kellett volna, hogy az általános belső szabályozás értelmében a pályázatok felbontására csak a beadási határidő lejártát követően kerülhet sor, így elfogadhatatlan a november kilencedikén hozott eseti döntése - jegyzik meg a belső ellenőrzési irdoa vizsgálói. Ezért Kamarás Miklós vezérigazgató már november 18-án érvénytelenítette a pályázatot, s utasította a szakterületeket az új eljárás megindítására.

Mentették a menthetőt

Balogh Tamás és munkatársa már a beadást követő délután értesültek arról, hogy olyan szabáláytalanságot követtek el, ami miatt érvényteleníthetik a pályázatot - írja az MNV jelentése. Ezért az irodavezető konzultált a Nemzeti Földalapokért felelős igazgatóval, Tóth Évával, aki szintén észlelte a problémát, amire másnap találták meg a megoldást: ki kell nevezni a pályázatokat átvevő két embert a bíráló bizottságba.

Erre jogszerűen volt is mód, hiszen ennek a bizottságnak a megbízatása folyamatos, abban időnként cserélődnek a tagok, s bármikor lehet új tagot kinevezni, ha valaki például tartósan nem tud részt venni a munkában. Tóth Éva éppen ezért feljegyzést készített a vezérigazgatónak címezve, amelyben kéri Balogh Tamás és kollégája kinevezését, más tagok betegségére hivatkozva.

Visszadátumozás vagy nem?

Ezt november kilencedikei keltezéssel küldte el Bendek Fülöp agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettes titkárságára, ahonnan Kamarás Miklóshoz került a dokumentum. Benedek Fülöp távollétében Horgosi Zsolt, a helyettese írta alá, de ő már kézzel rávezette az aláírás dátumát, november tizedikét. A jelentés szerint Horgosi Zsolt többször is találkozott aznap az igazgatóasszonnyal, aki nem említette neki a problémát, így nem is volt tudomása arról, mi van a háttérben.

A dokumentum hangsúlyozza: a normál ügymenet része, hogy egy előkészített anyagot az illetékes vezető csak később ír alá, ilyenkor kézzel rávezetik a dátumot. Horgosi Zsolt mindezt már csak azért is tette, mert helyettesítési meghatalmazása konkrét napokra érvényes, amikor Benedek Fülöp nem tartózkodik az irodájában.

A jelentés megjegyzi, hogy a dokumentumon egyértelműen jelölve van Tóth Éva, mint felelős vezető: az ő, illetve a vezérigazgató-helyettes aláírása meglétekor Kamarás Miklós már úgy írhatta alá a megbízóleveleket, hogy azokkal minden rendben van. Ugyanakkor, a megbízólevelek csak akkor lépnek hatályba, amikor az érintettek azt átveszik, hiszen ezt a megbízást el is kell fogadni. Itt került sor a további szabálytalanságokra: míg Balogh Tamás csak November 11-én, beosztottja pedig 13-án vette át a megbízólevelet, a dátumokat nem vezették fel az iratokra. Ugyanakkor, a belső szabályozás értlemében a megbízásuk csak ettől a dátumtól volt hatályos, így ennek birtokában sem bonthatták fel a pályázatokat kilencedikén.