A fiskális szigor csak mellébeszélés

Alkut éppen hozhat magával az uniós csúcs, de megoldást nem, mert a németek nem hajlandók elismerni, hogy fizetésimérleg-válságról van szó. S azért tagadják ezt makacsul, mert különben be kéne látniuk, hogy a krízis kirobbantásában maguk is részt vettek. Legalábbis ez a véleménye Martin Wolfnak, a Financial Times elemzőjének.

A cikk szerzője azon kevés közgazdász közé tartozik, akik felismerték a válság jellegét. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök lapunknak nemrégiben adott interjúját is, amelyben részletesen kifejti véleményét a javaslatok és a tényleges megoldások közötti szakadék tágulásáról.

A brit Financial Times-ban most Martin Wolf ismét visszatér arra a témára, amelyről a válság kirobbanása óta többször is írt, hogy a megoldáshoz szükség lenne a pénzügyi többleteket és hiányokat felhalmozó gazdaságok együttes kiigazítására, de a németek ezt határozottan ellenzik. Szerintük a költségvetési vasfegyelem alkalmazása a kiút.

Csakhogy. Az adatok ezt nem bizonyítják. Sőt, ha a költségvetési hiányokat nézzük 1999-től, a legrosszabb teljesítményt a szabályok betartásában Görögország mellett Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria mutatta. Ha az adósságot nézzük, a válság előtt Írország, Spanyolország és Észtország állami tartozása kisebb volt, mint Németországé. Ha viszont a folyó fizetési mérleg egyenlegét nézzük, amely a stabilitási paktumban és a most megreformált változatban nem volt, és nem vált alapvető kritériummá, a legsebezhetőbbnek a hiány miatt Észtország, Írország, Spanyolország, Portugália és Olaszország látszik. Vagyis azok az országok, amelyek a piaci finanszírozás váratlan elapadása után bajba kerültek.

E deficitekkel áll szemben Németország, Finnország, Hollandia, Ausztria tetemes többlete. Ha az eurózónából kilépni nem lehet, akkor a külső egyensúly helyreállítása lehet a megoldás, miközben a fiskális szigor erőltetése csak mélyíti a recessziót. A külső kiigazításhoz élénkülő gazdaságokra, és a többletországokban magasabb inflációra és bővülő hitelkínálatra lenne szükség. Ennek az esélye jelenleg nagyjából nulla, minthogy Németország és a többi érintett ilyesmiről hallani sem akar. Ezzel viszont elültetik a következő válságok magvát. Meglehet, írja Wolf, hogy a csúcson születnek megállapodások, de az eurózónán belül a hiány- és a többletgazdaságoknak egyszerre kellene kiigazítaniuk a folyó mérlegeiket. Ez a dolog lényege Wolf szerint, a többi csak mellébeszélés.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.