Anna és András közgazdászok, 15 éve dolgoznak, két idegen nyelvet beszélnek, és ugyanannál a multinacionális cégnél alkalmazzák őket. Az egyetemen ismerkedtek meg, több mint tíz éve házasok. András középvezető és kétszer annyit keres, mint a felesége. Nem volt ez mindig így: pályakezdő korukban ugyanolyan pozícióban dolgoztak és csak húsz százalék különbség volt a fizetésük között.

Az évek alatt két gyerekük született: Anna az elsővel másfél évet, a másodikkal már csak kilenc hónapot maradt otthon. - Az első lányunk születése után nagyon nehéz volt a visszatérés, lassúnak, fáradtnak, elmaradottnak éreztem magam. Ezért döntöttem el, hogy legközelebb nem hagyok ki ilyen hosszú időt - mondja. Amíg a második gyerekkel volt otthon, nyelvet tanult és igyekezett követni a munkahelyén zajló eseményeket. Az elmúlt években András mégis sokkal többször kapott fizetésemelést, mint a felesége, és elő is léptették. Anna azt mondja, hogy nem tudna középvezetőként dolgozni, nem férne bele az idejébe. Ugyanakkor hozzáteszi: néha megrémíti, hogy az ő fizetése szinte semmire nem elég. Pedig nem tartja magát rosszabb szakembernek.

Mivel András magasabb beosztásban van, természetes, hogy többet keres. Az viszont kérdés, miért kapott magasabb fizetést a kezdetektől. A magyarázat a „pay gap", azaz a nők bérhátránya a férfiakéhoz képest. Magyarországon az azonos munkakörben, azonos végzettséggel dolgozó gyermektelen nők körülbelül nyolc százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. A mintegy tízezer ember megkérdezésével készült Bérbarométer adatai szerint az első gyerek születése után a bérkülönbség 14 százalékra nő, a második gyerek után 25 százalék, a harmadik után pedig már 26 százalék.

A munkaerőpiac szegregált - állítja Nagy Beáta szociológus. Szerinte ritka, hogy egy cég eleve kevesebbet a fizet egy pályakezdő nőnek, inkább arról van szó, hogy a nők szívesebben vállalnak kisebb fizetéssel járó, de biztosabbnak tűnő állásokat, például a közszférában a versenyszféra helyett. Azzal számolnak, hogy így több idejük jut a családra. A szegregáció az egyes szakmákon belül is működik: több női radiológus van, mint sebész. Utóbbi jóval több pénzzel és megbecsüléssel jár, de több elfoglaltság is.

Minél magasabb végzettségű munkavállalókról van szó, annál inkább szétnyílik a kereseti olló, azért, mert a nőkből jóval kisebb arányban lesznek vezetők. - Amikor előléptetnek valakit, a képességeken túl a rendelkezésre állás is sokat számít - magyarázza Nagy Beáta. A családos nőkről pedig nem feltételezik, hogy fel akarják, vagy fel tudják áldozni az estéiket, a hétvégéiket. A szakértő szerint a nők jelentős része ezt valóban nem vállalja, nem vágynak a középvezetőinél magasabb pozícióba. Aki viszont mégis, az éppen a fenti előítéletek miatt sokszor nem kap lehetőséget. A másik fontos tényező a bérrés növekedésében a gyerekvállalás. Ilyenkor válik behozhatatlanná a nők jövedelmi hátránya.

A nők karrierje újrakezdések sorozata - mondja Rigler András, a Bérbarométer szakértője. Akármilyen rövid ideig marad otthon egy nő szülés után, ha nem is nulláról, de újra kell kezdenie a pályáját. - A jövedelmi adatokból jól látszik, hogy 30 és 40 éves kor között megtörik a nők fizetésének emelkedése - emeli ki. Szerinte elszomorító, hogy az uniós országok utolsó harmadában vagyunk a bérkülönbséget illetően. Ráadásul Magyarországon erős az a jövedelemkülönbség, amely nem magyarázható iskolázottsággal, tapasztalattal vagy pozícióval.

Miért baj, hogy a nők kevesebbet keresnek és ritkábban léptetik elő őket a férfiaknál? Az Európai Parlament állásfoglalása szerint azért, mert igazságtalan, és különbségekhez vezet a nyugdíjjárulékok terén, ami a nők elszegényedésének kockázatát hordozza. Ha a nők szegények, akkor a gyerekek is azok: egyre több ugyanis az egyszülős család.