A tavaly óta tartó globális gazdasági és pénzügyi válság jócskán leszűkítette a magyarországi vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. A hagyományosnak mondott források, mint például a hitel elapadtak, részben emiatt a kisebb társaságok komoly likviditási problémákkal kerültek szembe.

Mivel a kockázatitőke-alapok alternatív megoldást tudtak nyújtani a túléléssel szemben a fejlődést előtérbe helyező társaságok számára, ezért szerepük az elmúlt időszakban felértékelődött. Mindazonáltal a tőkekihelyezést nehezítheti a válság egy másik aspektusa: hiába válogathatnak az alapok a lehetséges befektetések között, ha a vállalatértékelés eközben bizonytalanná vált.

„A régióban a magyarországi cégek iránt is érdeklődő befektetők számításaink szerint 2008-ban csaknem kétmilliárd euró értékű új alapot hoztak létre. Ez ugyan némileg elmarad a 2007-ben mért 3,1 milliárd eurós rekordtól, azonban a válság elmélyüléséhez képest jelentős összegnek számít – mondta Oláh László, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke. A befektetők, mielőtt kihelyezik a tőkét, egy szigorú kritériumrendszer mentén haladva döntik el, hogy az adott cég megfelel-e a feltételeknek vagy sem. Gazdaságilag racionális döntést általában a társaság növekedési potenciálja alapozhatja meg, a fejlődés pedig a cég múltja, üzleti terve, illetve a meghatározott célokat elérni képes menedzsment révén érhető el.”

Mindehhez szükséges még egy külső feltételrendszer, a piac is, amelynek stabilitása és növekedése a legfőbb szempont a befektetők számára, de figyelnek a szállítók és vevők számára és minőségére, illetve a versenytársak erősségére is.

A kockázati tőkebefektetők jellemzően 3-5 éves periódusra szállnak be cégekbe, azzal a céllal, hogy a befektetési időszak végén a tőzsdei hozamnál magasabb értéknövekedést realizálva eladják a megvásárolt üzletrészt. Így a már említett fejlődési potenciál mellett a befektetés másik alapvető feltétele az exit, azaz a kilépés lehetősége. A befektetési periódus alatt a megtermelt jövedelmet jellemzően a vállalkozásban hagyják a kockázati tőkések, hiszen nem az osztalékfizetésben, hanem a stabilitásban és a fejlődésben érdekeltek.

A tőke befogadásához azonban a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak is fejlődniük kell. A HVCA iparági tapasztalatai alapján például fejleszteni kell a vállalatirányítást, hatékonyabbá kell tenni a költséggazdálkodást, valamint hosszú távú üzleti stratégiát kell kialakítaniuk azoknak a cégeknek, amelyek kockázati tőkét szeretnének befogadni. A jól elkészített üzleti stratégia mellett olyan információs memorandum elkészítése is szükséges, amit nem csak a kockázati tőke befogadása, de más támogatások igénybevételekor is hasznosíthatnak a kkv-k.