A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozataiban hat biztosítónak (Allianz Hungária Biztosító Zrt., Generali-Providencia Biztosító Zrt., K&H Biztosító Zrt., KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, Magyar Posta Biztosító Zrt., Wáberer Hungária Biztosító Zrt.) megtiltotta, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjhirdetéseikben a jogszabályok által előírt bónusz-malusz osztályokhoz rendelt, az adott biztosító által meghatározott szorzókon túl további, a kártörténeti adatokon alapuló kiegészítő kedvezményeket/pótdíjakat tartalmazó tarifákat hirdessenek meg. A biztosítóknak január 31-ig a bónusz-malusz rendszerrel összhangban lévő díjtarifákat kell ismételten közzétenniük, január 18-tól a határozattal sújtott díjhirdetmények alapján nem szerződhetnek.

Emlékezetes: a PSZÁF még 2012. november 10-i határozataival arra kötelezett – különböző jogszabálysértések miatt – összesen kilenc biztosítót, hogy idén január 2-án jelentessenek meg új kgfb-díjtarifákat. A PSZÁF most ez utóbbi díjhirdetések vizsgálatát követően állapította meg, hogy azok sértik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló hatályos törvényt és a bónusz-malusz rendszert szabályozó nemzetgazdasági minisztériumi rendeletet.

Az egységes, versenyegyenlőséget biztosító elbírálás érdekében a PSZÁF megvizsgálta a tavaly novemberben felügyeleti határozattal új díjhirdetésre nem kötelezett biztosítók hatályos díjhirdetéseit is. A hatóság megállapította, hogy a Genertel Biztosító Zrt., az MKB Általános Biztosító Zrt., a Signal Biztosító Zrt. és az Uniqa Biztosító Zrt. tarifái is a jogszabályokban meghatározott bónusz-malusz rendszert sértő, a kártörténeti adatokkal összefüggő kiegészítő kedvezményeket és pótdíjakat tartalmaznak. A PSZÁF e biztosítók díjhirdetményeit nem vonatta vissza, ugyanakkor e társaságokat is kötelezte 2013. január 31-ig a jogszabályoknak megfelelő tarifák közzétételére.

A mostani felügyeleti intézkedés a hazai gépjármű üzembentartók döntő többségét (így a naptári évfordulós szerződőket) nem érinti, az ő megkötött szerződéseik változatlanok. A határozatok egy része ugyanis a biztosítók által január 2-án meghirdetett díjhirdetésekre vonatkoznak, amelyek az érintett évközi szerződőkre vonatkozóan március 4-től léptek volna hatályba. Ugyanígy nem érintik a meglévő szerződéseket a PSZÁF azon intézkedései, amelyek a január 2. napjával újrahirdetésre nem kötelezett biztosítókra vonatkoznak.

A mostani felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatos jogi álláspontját a PSZÁF már korábban ismertette a piaci szereplőkkel. A PSZÁF a tavaly december 14-én kiadott vezetői körlevelében jelezte a piaci szereplőknek: jogszabálysértő az a díjhirdetés, amely a jogszabályban meghatározott bónusz-malusz besorolási kategóriákon túl további fokozatokat, valamint kártörténeten alapuló kedvezményeket, pótdíjakat állapít meg. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapok díjhirdetési időszakában vált először általános gyakorlattá, hogy számos biztosító megszegi a bónusz-malusz rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásokat, a PSZÁF hatósági intézkedésekkel kívánja elérni annak megszüntetését.

A felügyeleti határozatok nyomán meghirdetendő új biztosítói díjtarifák még az évközi szerződőknél sem eredményeznek szükségszerűen magasabb díjat az eddigieknél: a PSZÁF szerint intézkedései összpiaci hatásukat tekintve ársemlegesek. A biztosítók ugyanis a rendelkezésükre álló kártörténeti statisztikai adatok alapján saját döntésükkel, szabadon határozzák meg a bónusz-malusz rendszerre vonatkozó alapdíjat, rendelnek ahhoz bónusz-malusz fokozatonként eltérő díjszorzókat, s szabják meg a díjszorzók közti különbségeket. A közvéleményt megtévesztő állítás, hogy önmagában dráguláshoz vezetnének a PSZÁF intézkedései, melyekkel megtiltotta, hogy egyes piaci szereplők felülírják, lényegében bővítsék a bónusz-malusz díjosztályok számát.

A biztosítóknak lehetőségük van arra is, hogy a kártörténeten alapuló, szigorúan szabályozott bónusz-malusz besorolás mellett a díjszámításnál egyéb – biztosításmatematikai szempontból fontos – tényezőt (így az üzembentartók területi besorolása, életkora, gépjárművek teljesítménye), illetve üzletpolitikai megfontolásokat (így a közszférában dolgozók kedvezménye) is figyelembe vegyenek.

A PSZÁF az utóbbiak kapcsán már a 2011. november 8-án kiadott közleményében jelezte a biztosítási piac felé: kedvezőtlen jelenségként értékeli, hogy terjed a kgfb biztosítások kockázat-elbírálásához, jellegéhez aligha kapcsolható díjtarifálási tényezők alkalmazása („például szórakoztató magazinokra történő előfizetés is módosíthatja a díjat”). A hatóság az ilyen üzletpolitikai kedvezmények esetén elvárja, hogy a biztosítók kizárólag saját eredménytartalékuk (vagyis tőkéjüknek és nyereségüknek) terhére képezzék meg a szükséges díjtartalékot.

A piaci szereplők egy része ugyanakkor vitatja a PSZÁF álláspontját, úgy gondolják, a bónusz tíznél magasabb osztályok megszüntetése igenis drágulást hozhat azoknál az autósoknál, akik tíz évnél régebben közlekednek balesetmentesen. Ők a biztosítók többségénél eddig a bónusz tízhez képest jellemzően 5-10 százalékkal magasabb kedvezményt kaptak az alapdíjból, ez vész most el a felügyeleti intézkedés eredményeként. S bár többségüknek egy ideig valóban megmarad még a korábban megkötött szerződése alapján járó kedvezmény, ám amikor legközelebb újraköti kötelezőjét, erre az extra kedvezményre már nem számíthat, vagyis legkésőbb egy éven belül minden ilyen díjcsökkentő elem kifut.

Hogy pontosan mennyi autóst érinthet a PSZÁF határozata, nem lehet tudni, de nem lehetnek kevesen. Piaci adatok alapján a mintegy 2,5 millió egyéni (tehát nem flotta szerződés), személyautóra kötött kgf-szerződés harmada bónusz tizes kategóriában van, tehát legalábbis milliós lehet azok tábora, akinek a kötelezője emiatt akár drágulhat is.