A választási évben előterjesztett, 3800 milliárd dollár kiadást betervező büdzséjavaslatában Obama amerikai elnök kiemelt szerepet szán a felhőkomputer-alapú szolgáltatások állami vásárlásának. (A digitális "felhő" azt jelenti, hogy adataink és alkalmazásaink az internet egy általunk pontosan nem ismert helyén tárolódnak, amiket mi magunk egy viszonylag egyszerű gép segítségével kezelünk.) Szorgalmazza, hogy a hatékonyság növelése érdekében a kormányhivatalokban hordozható számítógépekkel és okostelefonokkal lássák el a munkatársakat.

Az új költségvetési tervezet 1,2 százalékkal csökkenti, s 78,9 milliárd dollárt irányoz elő az információs technológia alkalmazásának elterjesztésére. A kurtítás elsősorban a Pentagont érinti: másutt emelkednek a kiadások. A 2001-2009-es időszakban évente 7,1 százalékkal bővült az információs technológiai költés, de most az Egyesült Államokban is szembe kellene nézni a hatalmas deficittel és a duzzadó államadóssággal.

Ágazati szervezetek ugyanakkor elégedetten nyilatkoznak arról, hogy Obama elnök össze tudta hangolni a takarékoskodást az innovációval, s kész a kormányzati munka egyre nagyobb részét áthelyezni a felhőszolgáltatások terébe. 

Az EU az USÁ-t követné

Az amerikai szövetségi kormány megközelítését venné át Neelie Kroes, aki az Európai Bizottságban a digitális menetrendért felel. A minap hirdette meg új kezdeményezését Európai Felhő Partnerség néven, egyelőre igen alacsony, tízmillió eurós költségvetéssel. A konzultációktól eredményeket is csak 2013-ban vár. Az egyeztetés egyelőre a szabványokra, az adatvédelemre és az egyéb jogi vitapontokra terjed ki. A kérdés az, a huszonhét tagállam eltérő szabályozását miként lehetne jobban összehangolni, hogy az unió a huszonhetek nevében tárgyalhasson a szolgáltatókkal az árak leszorítása érdekében.

Az e-kormányzás fejlesztése mindenütt napirenden van. Neelie Kroes egy január végi előadásában arról beszélt, hogy a felhő – azaz a távoli szerverekre alapozott, az interneten át elérhető - szolgáltatások teljesen átalakítják az üzleti életet. Számításai szerint az EU-ban 2014-ig 35 milliárd euró bevételre tehetnek szert a szolgáltatók, miközben más becslések szerint az Egyesült Államokban csupán a kis- és középvállalatok 70 milliárd dolláros piacot teremthetnek.

Elemzők a fellegekben

A Milánói Egyetem tanulmánya szerint az unióban másfél millió új munkahelyet hozhatnak létre a felhőszolgáltatások. A szektor 2010-ben 26 milliárd eurós forgalmat gerjesztett világszerte. Az uniós biztos célja az, hogy a határokon szükségképpen átnyúló állami adatforgalom – példa erre az egészségügy, a társadalombiztosítás – minél egységesebb és használhatóbb módon kerüljön bele az információs technológiai felhőbe.

Ágazati elemzők valójában a mikroprocesszor megjelenésével kezdődött technológia forradalomhoz hasonlítják a felhő-komputerek térnyerését. Az állami vagy vállalati feladatok ellátását, a hatalmas mennyiségű adat tárolását, feldolgozását és védelmét egyszerűsítik le a távoli szerverek, amelyek helyettesítik a helyi erőforrásokat, szükségtelenné téve hatalmas gépparkok üzemeltetését és karbantartását. 

A felhő-szolgáltatás terjedését sürgeti, hogy akár munkavégzés, akár szórakozás céljából az emberek egyre több informatikai berendezést - telefonokat, táblagépeket, kis komputereket - tartanak otthonukban, vagy hordanak magukkal. Ők igénylik, hogy minden információ minden szerkezeten elérhető legyen.

Nem felhőtlen a rendszer

A felhőszolgáltatás lényege éppen az, hogy az adatok, a filmek vagy a zenék elérhetővé válnak, anélkül, hogy a megrendelő vagy az előfizető letöltené a hatalmas mennyiségű információt. Az Apple új ötlete nyomán például az iTunes Match program azokat a zenei felvételeket is tárolja a távolban, amelyeket a cég előfizetője nem is az iTunes tárából vett meg, hanem például saját CD-jéről töltötte fel valamelyik gépére, telefonjára, komputerére.

Az Amazon internetes könyváruház portáljáról letölthető a Felhő Olvasó program, amelynek révén a megvásárolt művet bármely eszközön bármikor olvasni lehet. A zeneipar üdvözli a fejleményeket, s hasznot is húz abból, hogy kalózfelvételek helyett a közönség hajlandó fizetni a szerzői oltalom alatt számokért, akár csak a hozzáférésért, akár a letöltésért. Az iTunes Match lassan halad azonban Európában, míg a Google Music egyelőre csak az Egyesült Államokban kínálja ezt a szolgáltatást.

Az európai szolgáltatók, mint például a Spotify, szintén korlátokba ütköznek. Egyrészt mert nem működnek minden uniós tagországban, így akinek például belgiumi az előfizetése nem hallgathatja kedvenc dalait Görögországban, mert a cég ott nem üzemel. Másrészt lehetséges, hogy az egyik országban játszható számot egy másikban még nem engedélyezték, így a zene hordozhatósága továbbra is határokba ütközik. Holott az Európai Bizottság az uniós gazdaságok növekedésének egyik forrását éppen a határon átnyúló digitális kereskedelem térnyerésében és ösztönzésében látja.