Az elemzők többsége arra számított, hogy a javuló gazdasági helyzet ellenére nem változik a mennyiségi lazítás néven ismertté vált immár tizenöt hónapos program, amelynek keretében az amerikai jegybank (Fed) havonta 85 milliárd dollárért vásárolt államkötvényeket és jelzálogpapírokat. Ám a visszalépés-sorozat megindításával a nyíltpiaci bizottság megint meglepte a piacot, akárcsak szeptemberben, amikor a szinte egyöntetű várakozás ellenére viszont nem módosított a programon.

A kétnapos ülés után publikált közlemény azt hangsúlyozza, hogy a fiskális megszorítás hatásait is számításba véve a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási helyzet is javul. Ezért januártól az értékpapír-vásárlások havi összege 75 milliárd dollárra csökken. A hír hallatára a New York-i tőzsdeindex, a Dow Jones hirtelen elkezdett felfelé kapaszkodni, hiszen a Fed lényegében azt üzeni: a gazdaság állapota érdemben javul.

Ám a visszakozás mértéke csekély, vagyis nem szükségképpen jár majd kedvezőtlen egyéb hatásokkal. A jegybank célja az volt, hogy a hosszú távú kamatokat alacsonyan tartsa, s ezzel segítse például a jelzáloghitelek átütemezését, újak nyújtását, s általában a fogyasztási és vállalkozói kedv növelését. Ez a cél nem változott.

A döntéshozók ismét leszögezik: az irányadó kamat a 0-0,25 százalék közötti sávban marad, mindaddig, amíg a munkanélküliség meghaladja a 6,5 százalékot, s az infláció nem lépi túl a 2,5 százalékot. A bizottság azonban további tényezőket is figyelembe vesz majd az irányadó kamat változtatása előtt, s valószínűleg ezt a kamatszintet azután is tartani kell, hogy a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék alá esik, különösen, ha az infláció üteme nem éri a kétszázalékos célt.

Ezzel azt üzente a Fed, hogy a havi összeg mérséklése után is nagyon laza a monetáris politika. Elnökségének utolsó sajtóértekezletén a január végén távozó Ben Bernanke azt mondta: a nyíltpiaci bizottság finomította a jövőben várható döntésekre vonatkozó kommunikációját.

Ezt támasztják alá a friss előrejelzések. A gazdasági növekedés üteme egészen 2016-ig a 2,5-3,4 százalékos sávban ingadozhat, de a munkanélküliségi ráta már 2014-ben a 6,3-6,6 százalékos folyosóba, utána pedig hat százalék alá kerül. Az infláció pedig még 2015-16-ban is a 1,5-2,0 százalék közötti térben mozoghat.

A Fed döntését befolyásolhatta, hogy a munkanélküliség novemberben hét százalékra csökkent, s a növekedés adatai is biztatóak. Az amerikai kongresszusban sikerült költségvetési alkut tető alá hozni, ami némileg enyhíti a fiskális szigort.

A Fed döntése ellen egy részvevő szavazott, aki úgy vélte: a gazdaságnak szüksége lenne a további jegybanki támogatásra. Bernanke utódjának, Janet Yellennek a kinevezéséről csütörtökön szavazhat a szenátus.