Az elemzők a felszámolások magas arányát azzal magyarázzák, hogy romlottak a hitelezők anyagi lehetőségei, miközben idén - a múlt év azonos időszakához képest - mintegy 26 százalékkal nőtt a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója. A cégek, amelyek a válság kibontakozása előtt részben hitelből fedezték a növekedéshez szükséges forrásokat, zömmel felélték tartalékaikat, és a hitelek törlesztése egyre nehezebbé vált.

Sok esetben az előző évekről erre az évre húzódtak át a kifizetetlen követelések, így a hitelezők jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását, mint korábban. Egyes adósok végelszámolással - saját kezdeményezésű cégmegszüntetéssel - próbálják kijátszani a hitelezőket, akik azonban ezt a trükköt már kiismerték. Így szigorúbb határidőket szabnak, és ha ez nem teljesül, elindítják a felszámolást. Jól jellemzi ezt a jelenséget az, hogy idén eddig a végelszámolások 54 százaléka fordult felszámolásba, holott a korábbi években ez az arány átlagosan harminc százalék volt.

A felszámolásokról készített összesítésből kiderül, hogy az év első felében 8991 cég ellen indult ilyen eljárás, és ez a szám 1446-tal, 20 százalékkal több, mint a múlt év első felében volt. A tendencia ezt követően sem módosult, júliusban 1.712 felszámolást rendeltek el, többet, mint eddig bármikor egy hónap alatt.

Egyes körzetekben - különösen a gazdaságilag elmaradottabb megyékben - az átlagosnál is több cég ellen indult felszámolás. Kiugró a szám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: két esztendő alatt a megye létező cégeinek 12,49 százalékát érte utol a felszámolás. Nógrádban ez az arány eléri a 8,3 százalékot, míg Heves megyében, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, valamint Zala megyében egyaránt meghaladta a hat százalékot.