Az első negyedévben 35 százalékkal növekedett a felszámolások száma Magyarországon az előző év azonos időszakához képest – közölte az Atradius hitelbiztosítási szolgáltató 17 európai országra kiterjedő felmérése alapján.

2012 első negyedévében mindössze 45 csődeljárás indult. Ez alapján a szolgáltató úgy véli, hogy az eredetileg 1991-ben elfogadott csődtörvény sokadik átdolgozása sem hozott valódi áttörést a nehézségekkel küzdő magyarországi cégek életében.

Az Atradius szerint a "csekély" polgári és büntetőjogi következmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy tavaly közel 20, az idei első negyedévben pedig 35 százalékkal nőtt a felszámolások száma.

A végelszámolások száma 2011-ben 65, az idei első negyedévben pedig 54 százalékkal emelkedett. Ezek jelentős része is felszámolásban végződik – olvasható az Atradius közleményében, amely idézi Harka Péter országigazgatót.

Szerinte ilyen körülmények között létfontosságú lenne a következetes követeléskezelés, de a magyar vállalatok továbbra is csak kevéssé hajlandóak követeléskezelési eszközök használatára a fizetési kockázatok csökkentése érdekében.

Az Atradius szerint a felmérésben részt vevő magyar vállalatok csak a legáltalánosabb kockázatkezelési eszközt használták magasabb arányban, mint az európai átlag: a magyar válaszadók 39 százaléka hajlott a vevő múltjának leellenőrzésére, szemben a felmérés európai átlagának 34 százalékos értékénél.

Ugyanakkor a vevők hitelképességének ellenőrzését Magyarországon a vállalkozók 29, míg Európában átlagosan 38 százaléka kéri. Hitelbiztosítást 13, illetve 17 százalékuk köt. A vevők hitelezési ellenőrzését a cégek 28 százaléka használja Európában, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalékuk.

Készpénzes értékesítéssel a magyar vállalkozások 25, míg az európaiak 33 százaléka védekezik a nemfizetési kockázatok ellen. Az egy adott vevőtől való függés csökkentése sem volt lényegi szempont a hazai cégeknek: mindössze 8 százalékuk foglalkozott ezzel a problémával, szemben a felmérésben részt vevő országok 20 százalékos átlagával.

A behajthatatlan követelések ellen a magyar vállalkozások 9 százaléka tartalékolt, és ugyanilyen arányban folyamodtak a biztosítékokkal fedezett fizetésekhez is. Ezek az adatok messze elmaradnak az európai átlagtól.

Követeléskezelőhöz a magyar vállalkozók 16, míg az európaiak 20 százaléka fordult.