A brit bankokba beszállt az állam
A négy vezető brit bank közül csak a Barclays nem kapkod a kormány pénzügyi mentőöve után: megpróbál közpénzek bevonása nélkül partra evickélni. A Royal Bank of Scotland (RBS), a Lloyds TSB, valamint a jelzáloghitel-piacon vezető HBOS együtt 37 milliárd font állami tőkeinjekcióhoz jutott a tegnap bejelentett mentőakció keretében, és még 13 milliárd maradt is kasszában. A múlt héten piaci értékének 60 százalékát elvesztett RBS kapta a legnagyobb szeletet a tortából: az állam ötmilliárd font értékben közvetlenül beszáll a bankba - pénze fejében osztalékelsőbbségi részvényekhez jut -, és további 15 milliárd font értékben kész lejegyezni új törzsrészvényeket, amennyiben a meghirdetett zártkörű kibocsátásban érintett többi tulajdonos ettől vonakodna. Erre pedig lapértesülések szerint jó esély mutatkozik. Ha így alakul, London befolyása akár a 60 százalékot is elérheti a patinás pénzintézetben.
Ugyancsak 60 százalékot zuhant az előző héten a HBOS árfolyama, amely 11,5 milliárdos közvetlen segítségre számíthat. Az állam ebből hárommilliárdért osztalékelsőbbségi részvényeket kap, s így a hozzá kerülő 40 százalékkal a legnagyobb részvényessé válik, egészen addig, amíg a Lloyds TSB - korábbi szándékát valóra váltva - át nem veszi az irányítást a HBOS-ban. A Lloyds TSB-t ebben a kormány is támogatja: 5,5 milliárd font tőkejuttatással segíti tető alá hozni az üzletet. Itt az állam egymilliárdért jut az elsőbbségi részvényekhez.
A mentőcsomag fő részét az a 200 milliárd font teszi ki, amelyet brit jegybank (BoE) rövid távú likviditásnövelő céllal dob a piacra. Harmadik összetevőként pedig a kormány ugyanakkora összeg erejéig garanciát vállal a bankközi hitelekre.
Mindezt nem ingyen teszi: a segélyezett bankoknál szó sem lehet ezentúl készpénzben folyósított milliós vezetői prémiumokról, a vezetők legfeljebb saját részvényben kaphatnak jutalmat. Mint Alistair Darling pénzügyminiszter jelezte, a kormány nem kívánja átvenni a közvetlen irányítást a befolyása alá került pénzintézeteknél, viszont működésükre rá szeretne látni, ennek érdekében hamarosan állami delegáltakkal bővül a nagy bankok igazgatósága. Amint a bankok visszafizetik az életmentő kölcsönt, ismét a maguk útját járhatják, az állam kiszáll belőlük.
Azt nem tudni, hogy a jelenlegi tulajdonosok közül hányan vesznek búcsút, ám osztalékra addig nem számíthatnak, amíg a bank vissza nem vásárolja az államtól osztalékelsőbbségi részvényeit. Az állam színrelépése némi személyi átrendeződést is kíván, ennek első áldozatai az RTS-nél Fred Goodwin vezér és Tom McKillop elnök, akik már be is jelentették távozásukat.
A három érintett bank árfolyama nem reagált túl biztatóan az állam betársulásának hírére. A HBOS 22 százalékos sokkot kapott, míg az RTS 9,5, a Lloyds TSB pedig 8,2 százalékkal lett olcsóbb - jelentette a Financial Times. Ezzel szemben a túléléshez szükséges hatmilliárd font friss tőkét a piacról bevonni szándékozó Barclays kurzusa 6,8 százalékot erősödött, noha közölte: ő sem fizet osztalékot a jövő év közepéig. Az állam látóköréből kikerült bankok is erősödtek, így a HSBC 7,5, a Standard Chartered pedig 10,9 százalékkal acélozta meg korábbi árfolyamát.
