A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága júliusban összesen 37 150 eurót ítélt meg a hetvenes éveiben járó Jurij Lobanov számára a még 1982-ben vásárolt Brezsnyev-kötvényei fejében. Ez Lobanov havi nyugdíjának 140-szerese. A Leningrád német ostromát túlélő 95 éves Maria Andrejeva számára pedig 4300 eurót ítéltek meg a nyereményszelvényként is funkcionáló kötvényei ellenértékeként.

Arról nem ír összeállításában a Bloomberg, hogy az érintettek megkapták-e már járandóságukat – az igazságügyi tárca az ítélet tiszteletben tartásáról adott ki közleményt -, azt viszont kiemeli, hogy Vlagyimir Putyin elnök áprilisban, az ország anyagi lehetőségeire hivatkozva 2015-ig felfüggesztette a kötvényvisszavásárlási programot.

Nem aprópénzről, hanem Oroszország GDP-jének csaknem felének megfelelő összegről, becslések szerint 785 milliárd dollárról van szó, s ez valahol érthetővé teszi az elnöki ukázt. Most viszont a strasbourgi ítéleten felbuzdulva felbátorodhatnak a pénzt követelő kötvényesek. Az adósságügyek szakértője, Jurij Kejfec akadémikus szerint az államnak már a kilencvenes években rendeznie kellett volna fizetési kötelezettségét. Ám ha most egyben kifizetnék a kölcsönt, egyszerűen összeomlana az orosz gazdaság - hangsúlyozta.

A húsz éves lejáratú kötvényeket 1982-ben kezdték forgalmazni 25, 50 és 100 rubeles címletekben. A bevételt a korábbi kötvények kiváltására és a hiánygazdaságban akkortájt szükséges cikkek beszerzésére fordították. A három százalékos hozamot ígérő kötvény lottószelvényként is működött, a szerencsés nyertes a tízezer rubellel lehetett gazdagabb. A fődij egy Volga limuzin volt, de kezdetben Zsigulikat is sorsoltak.

A kötvények visszafizetésére a Szovjetunió széthullása után Borisz Jelcin elnök vállalt garanciát, amit - még 1995-ben - törvénybe is foglaltak. A többi volt tagköztársaság nem volt ilyen gáláns, ők nem fizettek azóta sem. A törlesztéseket Vlagyimir Putyin első elnöki időszaka alatt kezdték meg, a fokozatosság elvét szem előtt tartva.

Akkor ehhez az olajbevételek bőséges forrást szolgáltattak a Kreml számára, most viszont, hogy Putyin megkezdte harmadik ciklusát Oroszország irányítójaként, a kasszában nem maradt elég pénz a múlt adósságának rendezésére. A pénzügyminisztérium adósságkezelésről szóló legutóbbi, tavalyi beszámolójában kerek-perec kijelentették, hogy a válság közepette vállalhatatlanul nagy terhet jelentene a kötvényvisszavásárlás folytatása.

Hiába kérte a bíróság, hivatalos választ nem kapott arról, hogy mennyi kötvény van még kint, és a kifizetések leállításának indokairól sem kapott érdemi tájékoztatást. Kejfec szerint a Brezsnyev-kötvények állományára vonatkozóan nincs is pontos adat, miután nem névre szóló értékpapírokról van szó, amelyek emiatt a magánforgalomban fizetőeszközként is szolgáltak. 

A kötvények spekulációra is alkalmasak, ha Oroszország egyszer ismét elkezdi bevonásukat. Az Ebay internetes aukciós portálon egy 25 rubeles 1982-es kötvényért 2,85 dollárt kínálnak. Általában a névértéknek csupán 2,5 százalékát adják a papírokért, ennyiért azonban inkább megtartják azokat tulajdonosaik, bízva abban, hogy egyszer a névérték 50-60 szorosát fogják visszakapni egykori befektetéseikért.

Ha egyáltalán megérik.

103 évig törlesztjük a népszövetségi kötvényeket

Magyarország 88 évvel a népszövetségi devizakötvények kibocsátása után még mindig fizeti a kamatokat, igaz az amerikai tulajdonosok kezén lévő állomány már a húszmillió forint felé közelít az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai szerint. A dollárban jegyzett kötvények után az idén 1,5 millió forintnyi kamat kifizetése terheli a költségvetést, de ez az összeg az állomány fogyásával párhuzamosan csökken. A kötvények dollárkamata 2,75 százalék, s 2027-ben járnak le, azaz az eredeti, húszéves futamidő a történelem viharában végül 103 évre tolódott ki. A fontban kibocsátottak 2005-ben már lejártak.