A BMW és a pelenkarészvény lesz a nyerő
Piotr Kalisz, a Citibank vezető közgazdásza szerint 3,9 százalékkal nőhet az idén a világgazdaság, optimista előrejelzését elsősorban a feltörekvő ázsiai országokban tapasztalt dinamikus fejlődésre alapozza. Az optimizmus persze viszonylagos, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) idénre és jövőre is 4,5 százalékosra teszi a bővülés ütemét.
Kalisz egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen Ázsia, illetve a feltörekvő gazdaságok gyorsan felértékelő szerepét méltatta, náluk ugyanis messze az átlag feletti, 6,2 százalékos lehet az idei bővülés. Kína, India, Oroszország és Brazília, azaz a BRIC-csoport szerepét külön is kiemelte, mint a világgazdaság húzóerejét.
A főként Ázsiába tartó európai áruexport első számú haszonélvezője Németország, amely páratlan fejlődési pályára állt a válságot követően, s náluk az idén minden bizonnyal meglesz a 4 százalékos GDP-bővülési ütem is – hangoztatta a vezető közgazdász. Közép-Európa országai közvetetten profitálhatnak ebből, hiszen az exportkitettségük Németország felé kiemelkedően magas.
Ez egyben hátrányos is lehet – hívta fel a figyelmet –, mivel a német gazdaságtól való túlzottan erős függés kiszolgáltatottá teszi ezen gazdaságokat – vélekedett. A magyar export aránya a GDP-n belül 20 százalékos, ezzel régiós listavezetők vagyunk, egyben persze pont emiatt a legsérülékenyebbek is. Ha a német GDP-ben egy százalékpontos csökkenés következne be, az egy évvel később a magyar GDP-ben 6 százalékos csökkenést eredményezne.
Mindent összevetve Magyarország helyzetét alapvetően jónak tartja a Citibank vezető közgazdásza. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy 2013-tól baj lehet, mert a költségvetési megszorítások és kiigazítások 1,1 százalékos ballaszttal nehezednek majd a gazdasági növekedésre, ennyivel rontják a gazdaság potenciális teljesítményét. A konjunktúrához belső fogyasztás fellendülése és a beruházások élénkülése is elengedhetetlen, ám ebben áttörés egyelőre nem látszik.
A hitelezés felpörgésének sem mutatkoznak a jelei, a jegybanki alapkamat tartósan magas marad. Az irányadó ráta az idén nem mozdul el a 6 százalékról, de ha mégis megteszi, akkor inkább felfelé veszi az irányt. Ezzel szemben az Európai Központi Bank jelenlegi, 1,25 százalékon álló alapkamata az év végéig akár egy százalékponttal is magasabb lehet.
Magyarországnak az inflációval is meg kell küzdenie, főként a nyersanyagok és alapanyagok drágulását kell kezelnie. Kalisz ugyanakkor cáfolta, hogy az olajárak emelkedése negatív irányban befolyásolná a gazdasági fejlődést, erről nincs szó, az olajár és a GDP kéz a kézben járnak, szoros korreláció van közöttük. Ha jól megy a gazdaságnak, akkor sok olaj kell, emiatt drága, míg ha gyenge az üzletmenet, akkor kevés olajra van szükség, így az olcsóbban hozzá lehet jutni. Már ameddig kitartanak a gyorsan fogyatkozó készletek.
Kalisz szerint hangsúlyeltolódásokra kell felkészülni a világban, a fejlett piacok, mint amilyen Európa és Észak-Amerika, vagy Japán átadják a stafétabotot Kínának és a feltörekvő országoknak. Az csak idő kérdése, hogy a váltás az Egyesült Államok és Kína között mikor következik be, a legpesszimistább erre vonatkozó verzió 2050-re teszi az őrségváltás időpontját.
A részvénypiaci befektetések körében is olyan vállalatokat kell keresni, amelyek szoros és gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak a feltörekvő országokkal, s bevételük számottevő része onnan származik. Példaként a BMW-t említette, amely Kínában már nem státuszszimbólumnak, hanem az egyik legnépszerűbb tartós fogyasztási cikknek tekinthető.
Lydia Malaki, a Schroeders Alapkezelő régiós igazgatója is a feltörekvő országok részvénypiacában látja a gyors fejlődés és a nyomában járó magas haszon ígéretét. A vezető európai tőzsdéken jegyzett részvényekben is van még tartalék, így azokból is érdemes bevásárolni. Az európai piacok már ismét a válság előtti szintek felett járnak, míg Ázsia börzéit - az egyértelmű konjunktúra mellett - a volatilis árfolyammozgások jellemzik.
Malaki felhívta a figyelmet arra, hogy egyes szektorban érdekelt vállalatok papírjai igen vonzók lehetnek, példaként a globális demográfiai robbanás következményeit hozta fel. A megszületett gyerekek mellett a társadalom egyre idősödő része is komoly felvevőpiacot jelent a pelenkagyártók számára, így azok részvényei egyre értékesebbek lesznek. Céget az igazgató – sajnos – nem említett.
