A mintegy 300 résztvevő 40 százaléka szerint 2-10 százalékkal csökken idén a biztosítási piac, 35 százalékuk 2 százalék alatti visszaesést, illetve ekkora növekedést, 19 százalékuk 2-10 százalék bővülést valószínűsített a Portfolio.hu gazdasági portál biztosítási konferenciáján.

Azzal kapcsolatban, hogy a következő három évben mi befolyásolhatja leginkább a piacot, a résztvevők 39 százaléka voksolt a kormányzati beavatkozásra, 35 százalékuk a gazdasági válságra adott sajátos magyar válaszra, és 19 százalék szavazott arra, hogy maga a globális gazdasági válság lesz a legjelentősebb befolyásoló tényező.

Az egészségügyi biztosításokra vonatkozó szavazásnál a szakma 41 százaléka 5-20 milliárd forint díjbevételt vár 2014-re ebből az üzletágból, 31 százalékuk 20-50 milliárd forintra becsülte azt.

A piacon jelenleg 31 biztosítótársaság, 27 egyesület, 14 fióktelep és 523 cég határon árnyúló szolgáltatóként tevékenykedik. Mellettük 13 biztosításközvetítő fióktelep és 2507 határon átnyúló biztosításközvetítő működik a magyar piacon – ismertette Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) elnökhelyettese.

Az általa ismertetett adatok szerint a biztosítók befektetéseiből tavaly 944 milliárd forint volt állampapírban, és 1039 milliárd egyéb befektetésben. Az állampapír befektetés a csúcson – 2007-ben – 1152 milliárd forintot tett ki. Az államnak érdeke lenne, hogy belső forrásból finanszírozza magát, és ennek egyik eszköze az életbiztosításokban felhalmozódott tőke – tette hozzá az előadó.

Hanák Gábor, a KPMG igazgatója szerint Magyarországon drágulni fognak az életbiztosítások, miután az Európai Bíróság ez év december 21-től megszüntette azt a derogációt, amely felmentette Magyarországot az irányelv alkalmazása alól, amely tiltja a biztosításokban a nemek szerinti megkülönböztetést. Az igazgató úgy látja: a végeredmény az lesz, hogy a nők és a férfiak átlagdíjaiból a biztosítók egy harmadik – immár mindkét nemre azonos – átlagdíjat képeznek, amelybe annyi kockázati felárat építenek, hogy összességében drágulnak az életbiztosítások.

A biztosítási piac jelenéről és jövőjéről folytatott kerekasztal-beszélgetésen Horváth Béla, a CIG Pannónia Életbiztosító elnöke úgy vélte, hogy a profitot termelni tudó biztosítók megmaradnak, a többiek viszont eltűnnek. Pandurics Anett szerint viszont ez nem valószínű, hiszen csupán az első 6 biztosító volt nyereséges tavaly.

A biztosítási piac visszaesését Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese a válsággal magyarázta: "az emberek előbb kenyeret vesznek, biztosításra már nem jut nekik". Ő is kiemelte, hogy az állam a saját finanszírozásában jobban támaszkodhatna a biztosítókra. Lengyelországban például ezért ösztönzi az állam az életbiztosítások kötését – tette hozzá.

Erdős Mihály, a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megemlítette: 2009-ben és 2010-ben félmillió biztosítási szerződés tűnt el a piacról.

Ezzel szemben Horváth Béla a válság pozitív hatását emelte ki. Az emberek rájönnek, hogy csak magukra számíthatnak, ezért takarékoskodni kezdenek, és 10 éves távlatban háromszorosára nő az életbiztosítások száma –mondta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződések mai nyomott ára – amit a biztosítók a piacon kényszerítettek magukra – oda vezetett, hogy emiatt a tőkéjüket kezdik felélni a társaságok. A megoldás erre valamilyen állami szabályozás lehetne.