A bérletesek lemaradhatnak a távolsági járatokról
A kormány új rendelete értelmében, ha egy országos személyszállító autóbuszra többen akarnak felszállni, mint ahányan felférnek, jövő márciustól előnyt élveznek az utazáshoz előre váltott és a járatra érvényesített menetjeggyel-helyjeggyel rendelkező utasok – írja a Hír24. Utánuk jöhetnek a nagyobb távolságra utazók. Csak őket követhetik azok a fogyatékkal élő, csökkent mozgásképességű avagy kisgyermekkel utazók, akiknek nincs az elsőséghez szükséges „utazási igazolványuk”.
Legvégül, ha akad még hely, felszállhatnak a bérletesek (vagyis akik előre, felelősen gondolkodva vásárolták meg a jogosultságot, az utazási cégnek is kedvezőbb módon, és valószínűleg rendszeresen az adott időpontban közlekednek, például dolgozni vagy tanulni), illetve az egyéb okmánnyal utazni vágyók. Azonos besorolásúak között torlódás esetén az érkezési sorrend számít. A regionális, illetve elővárosi személyszállításnál az elsőbbség az előre váltott menetjegyeseké, majd következnek a bérletesek és a többiek. Végül szintén a külön engedéllyel nem rendelkező fogyatékkal élők, csökkent mozgásképességűek és kisgyermekkel utazók következnek.
A fogyatékkal élőkkel, csökkent mozgásképességűekkel és kisgyermekes utazókkal a sofőr csak akkor tehet mégis kivételt, ha a járművön van az ilyen utasok fel- és leszállását könnyítő eszköz. A helyi személyszállításnál továbbra sincs ilyen szabály: ott csakis az érkezési sorrend számít.
A hír megjelenését követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI-vel közölte: a jövőben sem maradhat utas az autóbuszmegállóban akkor sem, ha az egyébként igen ritkán előforduló rendkívüli helyzetet kezelő utasfelszállási sorrendet kell követni.
A szaktárca hangsúlyozta: a rendkívüli esetekben - például baleset vagy időjárási körülmények okozta járatkiesés - alkalmazott felszállási sorrendet a jelenleg érvényes szabályozás is előírja. Az eddigihez képest a márciustól hatályos új rendelet az európai uniós jogszabályokat is figyelembe véve előre veszi a hátrányos helyzetű csoportokat, köztük a mozgáskorlátozottakat, a kismamákat.
A nagyobb - 100 kilométert meghaladó - távolságon közlekedő országos személyszállítási szolgáltatást teljesítő autóbuszjáratokra rendkívüli helyzetben eddig is és a jövőben is előbb szállhatnak fel a jegyüket az adott járatra előre megvásárlók. A sorrendet az indokolja, hogy a bérletet más - például a megállót érintő regionális vagy elővárosi - buszjáratokon is igénybe lehet venni, míg a korábban megváltott menetjegy és helyjegy kizárólag az adott járatra érvényes.
Az országos forgalomban kevésbé jellemző a napi gyakoriságú közlekedés, így kevesebben váltanak bérletet is. A napi átlagos közlekedési távolság 20 kilométer körüli. Ezekre az utakra nagyobb arányban veszik igénybe a regionális és elővárosi járatokat.
Az NFM hangsúlyozza: a közszolgáltatási szerződések alapján a Volán-társaságok nagyobb utaslétszám esetén többletjáratot állítanak be, a szolgáltató a lehető legkorábban elviszi az esetleg lemaradó utasokat is.
A legtöbb pontjában 2013. március 1-jén hatályba lépő és az európai uniós előírásokat is harmonizáló 213/2012 (VII.30) kormányrendelet többek között azt szabályozza, hogy milyen esetekben lehet megtagadni az utazást, milyen intézkedéseket tehet az ellenőr jegyvizsgálat során, illetve hogyan lehet élőállatot, kézi- és útipoggyászt szállítani.
Beemeli az uniós utasjogokat, és 2017-ig felkészülési időt ad a szolgáltatóknak, köztük a balesetre vonatkozó minimális kifizetésre, a járatkimaradás esetén nyújtandó szolgáltatásra.