A befektetőknek fájna az ingatlanadó
Amennyiben a lakóingatlanokat a kiszivárgott sávos módon és mértékben adóztatják meg, akkor az ingatlanadónak nem lesz különösebb hatása a lakások és családi házak piacára - mondta lapunknak Murányi Ákos, a Duna House ingatlantanácsadó cég vezető elemzője. (Mint arról beszámoltunk, a lakások esetében sávos adózást alkalmazna a kormány: kétmillió forintig nulla kulcs lenne érvényben, a két- és tízmillió közötti értékre 0,25 százalék, a tíztől harmincmillióig terjedő részre 0,35, míg a harmincmillió forint feletti ingatlanértékre 0,5 százalék.)
Egy átlagos lakás vagy családi ház esetében az ingatlanadó közel akkora éves kiadást jelent, mint most az építmény- vagy a kommunális adó. Vannak persze, akik az eddiginél többet fizetnének, s közülük nyílván lesznek olyanok is, akik ingatlanukat kisebb, olcsóbb, tehát alacsonyabb adóterhelésű otthonra cserélnék, mivel a magasabb kiadást nem tudják vagy nem akarják vállalni. Murányi szerint a piac egésze szempontjából azonban ez nem hoz majd érdemi változást.
Néhány részpiacra azért lehet hatása az ingatlanadónak. A bérlakások terén például hozhat némi kínálatbővülést az új teher. Az üresen álló ingatlanokból valószínűleg többet próbálnak majd meg bérbeadással hasznosítani, hogy ha már adózni kell a lakás után, akkor legalább valami bevételt is termeljen - mondta Murányi. A már kiadott ingatlanok esetében egyébként valószínűleg nem tudják továbbhárítani a bérlőkre az új adót a tulajdonosok. Bár az utóbbi időben nőtt a kereslet az albérletek iránt, a kínálat továbbra is jelentős - vélekedett.
A háztartások esetében a garázsok és az üdülők piacára lehet negatív hatással az ingatlanadó. (Ezen ingatlanok után sávok nélkül, egységesen a számított érték egy százaléka lenne az adóteher.) Az üdülők iránt már most sem nagyon van kereslet, s bár több településen most is komoly adókat vetnek ki a nyaralók után, az ingatlanadó jelentette teher miatt teljesen beállna ez a szegmens. Kicsit más a helyzet a garázsok esetében. Parkolókra, főleg a főváros belső kerületeiben komoly kereslet lenne, ám a - kialakítás költségességével indokol - magas árak miatt ez ritkán találkozik a kínálattal. Az ingatlanadóval a garázsok ára, fenntartási költsége tovább emelkedne, így még több maradna belőle a fejlesztők nyakán - sorolta a negatívumokat az elemző.
A legnagyobb csapást azonban egyértelműen a befektetési ingatlanok (irodák, kereskedelmi egységek, logisztikai központok, szállodák) piaca szenvedné el. Bár ez a szegmens elsősorban Budapestre koncentrálódik, ahol most is minden kerület kivet építményadót a nem lakáscéljára szolgáló ingatlanok után, ám ez a teher messze elmarad attól, melyet az ingatlanadó jelentene.
A növekedés egy XIII. kerületi modern irodaház esetében például négy-ötszörös, míg egy belvárosi, mondjuk egy Andrássy úti üzlethelyiségnél pedig tíz-húsz, de akár harmincszoros is lehet - mondta lapunknak Salamon Adorján, az Eston International ingatlantanácsadó cég elnök-vezérigazgatója.
A tulajdonosok ugyan elméletileg könnyen átháríthatnák a bérlőkre az adóteher emelkedését, hiszen az üzemeltetési díjakba most is beleépítik az építményadót, ám a jelenlegi túlkínálatos piacon ezt valószínűleg nem tudják megtenni. A pénzügyi és gazdasági válság miatt pedig most egyébként is igen rossz állapotban lévő befektetési piacon ez komoly érvágást jelent. Az ingatlan eladása esetén például az egy százalékos ingatlanadó azonnal kétszámjegyű veszteséget jelent a tulajdonosnak - tette hozzá Salamon.
