2013-ban is az eurózóna húzza le a világgazdaságot, ott recesszió várható az idén is, a másik végpont az Egyesült Államok, ahol a költségvetési kiigazítások, megszorítások nem kezdték ki a gazdaság ellenálló képességét – ismertette a globális folyamatokat sajtótájékoztatóján Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az amerikai motor húz most a legjobban. Jelenleg a figyelem a három nagy jegybankra irányul: a Fedhez és a EKB-hez az idén felzárkózott a Bank of Japan is, ami a gazdaságélénkítést illeti. A Fed folyamatosan értékeli a lazító politika eredményességét és – ahogy a nyilatkozatokból is kiderül – már a visszavonulás lehetőségét is keresi.

Az EKB is kamatot csökkentett, fél százalékon áll az irányadó ráta. Az euróövezetben még a negatív kamat sem kizárható a jövőben. A BoJ nagyon aggresszív intervenciót hajt végre, egyaránt megduplázza a pénzmennyiséget, a kötvényvásárlást és a vásárolt kötvények futamidejét, szintén megduplázza, kétszázalékosra növeli az inflációs célt, s a két százalék eléréséhez két évet hagy.

A piac töretlenül hisz a jegybankoknak, az alacsony kamatok miatt mindenki a nagyobb hozamú befektetések felé fordul. A részvények többet ígérnek, mint az államkötvények. A részvénypiacok osztalékhozama meghaladja az állampapírokét, ilyenre nagyon régen, a múlt században volt példa utoljára. Ez újszerű helyzet. Drágák a részvények, de a várható hozamokhoz képest hosszú távon még mindig vonzóak maradnak – vélte Horváth István, aki úgy véli, a nyáron konszolidációs időszak következhet a piacokon, korrekció is történhet, éppen a nagy jegybankok lazító politikáját körüllengő bizonytalanságok miatt.

Magyarországon nulla körüli növekedéssel számol a K&H, de sok függ attól, hogy a német piac hogyan teljesít. A leszorított infláció többletkeresletet gerjeszthet, de hogy ez hol csapódik majd le, azt csak találgatni lehet. Emlékezetes, hogy a lakosság a 2011-es, az egységes 16 százalékos szja-kulcs bevezetésével megszerzett pluszjövedelmét is inkább megtakarította, nem költötte el. Hasonló forgatókönyv játszódhat le Horváth István szerint a rezsicsökkentéssel, az alacsonyabb infláción nyert összegekkel. Ezekből inkább hiteleit rendezi a lakosság, inkább a bankba mennek az emberek, nem a bevásárlóközpontokba.

Kérdés, hogy megtörténik-e az alapkamat felezése, azaz eljutunk-e a tavaly augusztusi hét százalékról a 3,5 százalékig. Van előttünk néhány kamatcsökkentés, de hamarosan elmegy nyaralni a monetáris tanács, és visszatérve már nem találják az ollót. Akkorra már világosabbá válik a kép, a nagy jegybankok további lépéseiről is többet lehet majd tudni.

Négy százaléknál szünetet fog tartani a monetáris tanács, mert ha a két százalékon marad az infláció, akkor a két százalékra mérséklődő reálkamat már nem lesz vonzó a befektetők számára. Az állampapír-piaci hozamok további csökkentésében nem lehet reménykedni. Az infláció idén is, jövőre is 3 százalék alá szorul, csak az IMF látja némileg borúsabban a helyzetet.

A túlzottdeficit-eljárás lezárásának hatásairól szólva Horváth István elmondta: a piacokon rövid távon hangulatjavító hatással lehet egy pozitív brüsszeli döntés, de nem ez a mérvadó, hanem az, hogy a költségvetési fegyelem fennmarad-e, folytatódik-e. A hitelminősítők, befektetők is ezt fogják figyelni, ez határozza majd meg a magyar eszközök árazását. Ha a növekedés gyengébb lesz, akkor további intézkedések sem zárhatóak ki. Pár hónapig még nem nyúlnak a költségvetéshez, utána majd értékelik a fejleményeket.

Ami a tavaly augusztus óta folyó kamatcsökkentési hullám következményeit illeti, a befektetők új utakat kerestek, hogy befektetéseik értékállóságát biztosítsák. Az átrendeződés nyertesei a befektetési alapok voltak – mondta Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A kamatcsökkenéssel párhuzamosan 3200 milliárdról négyezer milliárdra növekedett a hazai alapkezelők közreműködésével fialtatott vagyon.

Az alaptípusok közül a 250 milliárddal gyarapodó kötvény típusúak, és a 150 milliárddal bővülő egyéb típusúak voltak a nyerők. Utóbbiba tartoznak az abszolút hozamú alapok. A K&H-nál a kötvény- és a vegyes alapok vitték a prímet. Ez jó döntés volt befektetői szemszögből, s azzal is járt, hogy hosszabb távra kötötték le pénzüket az emberek.

A K&H belső felmérése szerint a portfólió bővítését tervező ügyfeleik körében a védett/vegyes alapok a legnépszerűbbek, negyven százalékkal; ezt követi a még mindig népszerű betét 21 százalékkal, majd a kötvény-, a tőkevédett és a részvényalapok következnek 12-15 százalék közötti részaránnyal.