A bécsi repteret reklámozza a minisztérium, de Pestre építene gyorsvasutat
A bécsi repülőtér szolgáltatásait méltatja egy sajtóközlemény a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján.
– A Flughafen Wien-Schwechat (VIE) Bécs és egyben a régió legnagyobb utasforgalmú nemzetközi repülőtere. Innen számos olyan célállomás közvetlenül elérhető, amelyre Magyarországról jelenleg nem indítanak járatot a légitársaságok. Érdemes a Bécsből induló repülőjáratokhoz is vonattal utazni, így elkerülhetők a parkolási költségek, és útközben nyugodtan lehet pihenni vagy akár dolgozni – írja a néhány napja már a MÁV által is kiadott közlemény, amely a vasúti összeköttetést is népszerűsíti Budapest és Bécs reptere között. Kiemelik azt is: már négy óra alatt el lehet jutni a magyar fővárosból a schwechati reptérre.
Arról érdeklődtünk a minisztériumnál, milyen speciális partnerség keretében népszerűsítik a bécsi repteret. Amint válasz érkezik, azonnal közöljük. Egyelőre telefonon sikerült elérnünk a tárca sajtófőnökét, aki annyit mondott: az érintett közleményben olvasható mondatok a tényközlés szintjén maradtak, semmilyen módon nem kívánták reklámozni a bécsi légikikötőt. Az ugyanakkor jó ügy, hogy több vonatjárattal lehet eljutni Schwechatra, s mivel sokan utaznak onnan, ez jó ügy.
A tárca később írásban tájékoztatta lapunkat arról, hogy ők a MÁV-START Zrt. közleményét tették közzé a kormányzati honlapon is. – Az így szélesebb körhöz eljutó tájékoztatás a magyar személyszállító vasúttársaság emelt színvonalú szolgáltatását és a kapcsolódó kedvezményeket ismerteti. A szaktárca és a vállalat is ahhoz igyekszik hozzájárulni, hogy a Magyarországról induló, a szomszédos fővárosban repülőre szálló utasok közül mind többen vonaton, és ne gépkocsin jussanak el Ausztriába – írja az NFM lapunknak küldött válaszában.
Arról is érdeklődtünk, hogy mit tesz a tárca azért, hogy a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről elérhető járatkínálat bővüljön, s ha a bécsi reptér ennyivel jobb, akkor a kormányzat miért kíván gyorsvasutat építeni a budapesti repülőtérre, bevonva ebbe kínai befektetőket, vagy kínai hitelezőket?
– A budapesti légiforgalomban jelentkező időleges kiesés döntő hányadát a jelenlegi és folyamatosan jelentkező új piaci szereplők által nagy számban indított járatok pótolják. Magyarország elérhetősége egyes, idegenforgalmi szempontból meghatározó küldő- vagy célországokból javult az elmúlt időszakban. A kiterjedt regionális hálózaton repülő Malév Budapesten átszálló utasainak hiánya csak hosszabb távon enyhíthető. A tárca folyamatos kapcsolatban áll a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. menedzsmentjével a légi utasforgalomban jelentkező változások lehető leghatékonyabb kezelése érdekében – írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Tény: a Malév leállását követően igen sok város immár csak átszállással érhető el Budapestről, s az is: budapesti járat híján nagyon sokan utaznak közvetlenül Bécsből, vagy bécsi átszállással. A MÁV természetes módon igyekszik utasokat csábítani ebből az utazóközönségből, ugyanakkor felmerül a kérdés: nem tehetett volna a kormányzat és a szakminisztérium azért, hogy ezek az utasok közvetlenül Budapestről repülhessenek? Ez különösen annak ismeretében érdekes, hogy nem a Malév megmentése lett volna az egyetlen dolog, amit a tárca megtehetett volna a közvetlen járatok számának növeléséért, vagy legalábbis azok megmaradásáért.
A Wizz Air például már a Malév csődjének a napján jelezte: jó néhány EU-n kívüli célállomásra repülne, így például Moszkvába, Tel-Avivba, Isztambulba. Ennek ellenére az érintett útvonalakra magyar részről még nem jelölt ki légitársaságot a kormányzat. Igaz, a másik ország jogán repülnek a nemzeti légitársaságok.
A minisztérium a korlátozott repülési jogokat tartalmazó kétoldalú megállapodások módosítását kezdeményezte a partnerországoknál. E tárgyalásokon is a lehetőségek fokozatos bővítésére törekszik. A kiosztási eljárással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős légiközlekedési hatóság egyes viszonylatokra várhatóan még ebben a félévben kiírja a pályázatokat – közölte a minisztréium, hozzátéve: a 2012-es nyári menetrend első, június végéig tartó felére minden igénylő, a másik fél részéről kijelölt légitársaság megkapta az engedélyt. Az engedélyek meghosszabbításának, ismételt kiadásának lehetősége a nyári menetrendi időszak további szakaszára a későbbiekben vizsgálható.
Az is kérdés, hogy mit profitál a bécsi reptér a Malév bedőléséből (a szakértői becslések szerint nagyon is sokat)? Azt már tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetbe hozta ez a Budapest Aiportot: eddig több, mint 250 embert bocsátottak el, s ideiglenesen bezárják a reptéri egyes terminált is. Felmerül azonban a kérdés: a magyar szaktárca mit tesz azért, hogy mérsékelje e negatív hatásokat?
