A bankadó miatt is drága a hitel
A válság 2008. végi elmélyülése óta még soha nem vettek fel olyan kevés új hitelt a magyar háztartások, mint az idei első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált adatai szerint január és március között mindössze 62 milliárd forint új kölcsönt folyósítottak a bankok a lakossági ügyfeleknek, ebből 30 milliárd volt a jelzáloghitel és 32 milliárd forint a fedezetlen fogyasztási hitel. A háztartások hitelállománya így a negyedév során 1,6 százalékkal, 123 milliárd forinttal csökkent, míg az előző év azonos időszakához képest öt százalékkal zsugorodott.
A jelzáloghiteleken belül 24 milliárd volt a lakáscélú kölcsön, amely 60 százalékkal marad el az utóbbi öt év negyedéveinek átlagától, a nyolcmilliárd forint szabad felhasználású jelzáloghitel pedig 80 százalékos zsugorodást jelent ebben az összevetésben. A személyi és áruhitelek ezzel szemben „csak” 20 százalékkal estek vissza az átlaghoz képest, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig hitelből igyekeznek fenntartani életszínvonalukat, míg a hosszú távú elköteleződést, tehervállalást jelentő lakásvásárlásba egyre kevesebben mernek belevágni.
A jegybanki alapkamat csökkenését követve olcsóbbak lettek a hitelek is, a lakáscélú kölcsönök esetében a teljes hiteldíjmutató átlagosan 10,5 százalék volt az első negyedévben. A bankok által alkalmazott kamatfelár (a források és a hitelkamatok különbsége) azonban régiós összevetésben továbbra is magasnak számít, az említett lakáshitelek esetében például ez öt százalék körül volt január és március között.
Az MNB szerint a bankok a hitelezési kockázatok mellett azért tartják magasan a kamatfelárakat, hogy így ellensúlyozzák veszteségeiket, romló jövedelmezőségüket. A bankok az utóbbi két évben 400 milliárd forint veszteséget szenvedtek el, amelyben a rossz hitelek leírása mellett komoly szerepe volt az olyan kormányzati intézkedéseknek is, mint a bankadó bevezetése és a végtörlesztés.
