Az euró/forint kurzus vonatkozásában minden pozitív hír ellenére a 265-ös szint egy komoly választóvonal, ezért egyelőre kevés az esély ennek a szintnek a számottevő és tartós áttörésére" - írja legfrissebb piaci kommentárjában Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hangsúlyozza: „a bejelentett kormányzati reformintézkedéseknek összegszerűségében reálisan legfeljebb kétharmada hajtható végre, ugyanakkor egy kisebb arányú teljesítést a piac vélhetően csalódással fogadna."

Mind az élelmiszerek, mind pedig az energiaárak természetesen komoly inflációs kockázatot jelentenek minden napirenden lévő, esetlegesen árkorlátozó intézkedés ellenére. Ugyanakkor a belső fogyasztásban még mindig nem látszik fordulat, a gazdasági növekedési kilátásainkat illetően pedig összességében nem árt picit óvatosabbnak lenni.

Mindezek hatására a kedvezőtlen tényezők a feltételezettnél később, illetve korlátozottabban jelennek meg a fogyasztói árakban - szögezi le Vizkelety Péter. Megjegyzi: az alapkamat jelenlegi szintje véleményünk szerint sem a hitelezésre, sem pedig a belföldi fogyasztásra nincsen számottevő hatással. Sokkal lényegesebb például a munkanélküliség alakulása, vagy a banki mérlegek állapota (a hitelportfoliók minőségén keresztül elsősorban).

A forintot a tervezett reformintézkedések kedvező fogadtatása nyomán kialakult pozitív kép, a kedvező fizetési mérleg adat, a sikeres külföldi kötvénykibocsátás tartja immár huzamosabb ideje a 270-es szint alatt az euróval szemben. Így lehetséges az is, hogy a környezetünkből jövő negatív hírek (költségvetési problémák, leminősítések) sem tudtak érdemben változtatni a kedvező megítélésen - magyarázza.

Úgy véljük, minden pozitív hír ellenére a 265-ös szint egy komoly választóvonal, egyelőre kevés esélyt látunk ennek a számottevő és tartós áttörésére. A forint svájci frankkal szembeni árfolyamának sorsa elsősorban az euró és a svájci frank viszonylatában dől majd el, itt a kockázatok pedig sokkal összetettebbek, s a hazai gazdasági, gazdaságpolitikai fejleményektől, döntésektől nagyrészt függetlenek - teszi hozzá.

Az ország finanszírozási helyzete egyértelműen javult az elmúlt hónapok során. Hogy mindez mennyire lesz tartós, az a következő néhány hónap gazdaságpolitikai döntésein múlik. Amennyiben továbbra is bíztató hírek látnak napvilágot, akkor Magyarország csődkockázati mutatója a 200-as szintet is könnyen célba veheti, a kockázatok ugyanakkor a várt reformintézkedésekre felfűzve továbbra is jelen vannak.

Az ország finanszírozási költségét tekintve persze nem csak a CDS felárunkra kell figyelnünk, hanem arra is, hogy a fejlett piacokon hogyan alakulnak (elsősorban a hosszabb lejáratú) kamatszintek. 

A gazdasági kormányzat által kidolgozott Széll Kálmán terv ugynakkor egy olyan részletességű középtávú program, amilyennel a környezetünkben talán egyetlen ország sem rendelkezik. A tervben nyilvánvalóan vannak kockázatok, ugyanakkor a kellő időben felvázolt ambiciózus terveket a piac mind a mai napig díjazza.

A külföldiek forintkötvény állománya nő, a dollárkötvény kibocsátás pedig sikerként könyvelhető el" - emeli ki a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Vizkelety Péter megjegyzi: úgy gondolkodunk, hogy összegszerűségében reálisan a reformelképzelések legfeljebb kétharmada hajtható végre úgy, hogy az tartós egyenlegjavulást jelentsen az államháztartás számára, ugyanakkor egy kisebb arányú teljesítést a piac vélhetően csalódással fogadna.