Banai Péter Benő helyettes államtitkár szerint ez bőséges fedezetet nyújt még arra az esetre is, ha a magyar gazdaság recesszióban maradna 2013-ban. Ez azonban csak egy elvi feltételezés, amivel a nemzetgazdasági tárca mélyebben nem is kíván foglalkozni, ehelyett töretlenül bíznak abban, hogy az exportunk mintegy háromnegyedét felszívó Európai Unió az idei recesszióból kilábalva növekedési pályára lép, és ahogy szokta, magával húzza a magyar gazdaságot is.

A hiány 2013-ban immár harmadik éve marad az Európai Bizottság által megkövetelt 3 százalék alatt, ami egyben azt kell eredményezze, hogy jövő tavasszal megszüntetik a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást – mondta a helyettes államtitkár.

Az inflációnál 5,2 százalékkal számolnak, a lakossági fogyasztás 1,3 százalékkal fog csökkenni, mint ahogy a beruházásoknál is egyszázalékos visszaeséssel számolnak. Az export növekedése eléri a 6,2, az importé pedig a 4,5 százalékot.

A tegnap benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatok a makropálya átírása mellett tartalmazzák az ősszel meghozott három, együttesen csaknem 850 milliárd forintos megszorítócsomag átvezetését a költségvetésen. A helyi önkormányzatok teljes vagy részleges átvállalását is beépítették a büdzsébe. Emiatt az idei költségvetést az ötezer fő alatti önkormányzatok százmilliárd forintosra tehető adósságának százszázalékos mértékű átvállalásának megfelelően módosították, de az uniós szabványok alapján számított államháztartási hiányt ez az intézkedés nem érinti – húzta alá a helyettes államtitkár.

Az ötezer fő feletti helyhatóságoknál 40-70 százalék közötti lesz az adósságátvállalás mértéke, függően a lélekszámtól és attól, hogy mennyire tekinthetőek felelősnek az önkormányzatok a tartozások kialakulásáért. Itt differenciálni fog a kormány, ennek módját azonban nem később dolgozzák ki. Az adóerőképességet is tekintetbe veszik, vagyis azt, hogy az adott település mekkora iparűzési adóbevétellel rendelkezik. A 2013-as költségvetésben 500 milliárd forintnál valamivel többet szánnak erre a feladatra.

Kormányhatározatot hoztak arról, hogy a jövő július elsejétől elinduló elektronikus útdíjrendszer finanszírozását egyelőre az államkasszából oldják meg, amennyiben elérhetőek lesznek ehhez az uniós források, akkor „átváltanak” majd arra. A gyógyszergyártóknak további, a Széll Kálmán-tervben megismert megsarcolását meghaladó elvonásokkal nem jövőre kell szembesülniük, sőt befizetéseiket a gyógyszerkasszába tízmilliárd forinttal mérsékelték, ráadásul a kutatás-fejlesztésre elköltött összegeket is levonhatják a befizetéseikből.

Utóbbi is tízmilliárdos tételt jelent. A lényeg, hogy a stratégiai fontosságú ágazat innovációja folyamatos lehessen, az ehhez szükséges források ne apadjanak el. Az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 52 milliárd forintos pluszforrás áll a rendelkezésre, de ez az összeg már az eredeti javaslatban is szerepelt. Ehhez a chipsadó, valamint a dohánytermékek megemelt jövedéki adója nyújt forrást.