Az elemző intézet legfrissebb kutatása szerint a korábbi negyedévekhez képest főképpen a magyar gazdaságba vetett bizalom, illetve a saját cég jövőbeli perspektívái estek a legnagyobbat. Míg három hónappal ezelőtt még a cégvezetők 30 százaléka gondolta csupán, hogy romlani fog a magyar gazdaság helyzete a következő félévben, addig ez az arány felment 64 százalékra.

Az optimisták száma is kisebb lett, mivel a javulást várók aránya negyedéve még 32 százalék volt, most már csak 11 százalék. Ugyanígy romlott a helyzet a saját cégének jövőjét illetően is, mivel a korábbi 27 százalékhoz képest már 53 százalék várja, hogy romlik vállalkozásának általános gazdálkodási helyzete, csupán 18 százalék számít javulásra (negyedéve ez még 35 százalék volt).

A válság jeleit mutatja az is, hogy a következő hat hónapban a cégek 69 százaléka nem látja esélyét a bővítésnek, ez korábban 57 százalék volt. Akik bővítésben gondolkodnak, azok is csak minimális 0-5 százalék közöttit látják reálisnak (19 százalék). Kisebb elmozdulás érezhető abból a szempontból, hogy a következő évben számítanak olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják a vállalkozás helyzetét. Korábbi mérésünk szerint erre a cégvezetők 52 százaléka számított, most valamivel többen 59 százalék mondja ezt.

Csökkenő beruházási szándék

A versenyhelyzet csökkenését mutatja, hogy 74 százalék nem számol új erős versenytárs megjelenésére (korábban ez 68 százalék volt). Ez azt is mutatja, a cégek nem készülnek arra, hogy fejlesztésekkel, új piacok szerzésével próbáljanak kijönni a mostani nehezebb időszakból. Ilyen szempontból érdekes az is, hogy az intézet tartósan azt méri, hogy a cégek 70 százaléka nem beszállítója egyetlen Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. De 95 százalékuk nem is gondolja, hogy képes lenne ilyen pozíciót szerezni a következő félévben.

A cégek nehézségét növeli, hogy 46 százalékuk kapacitás felesleggel számol, és minimális (4 százalék) azok aránya, akiknek a számításaik szerint szükségük lenne kapacitás bővítésére. Ezzel függ össze az is, hogy 74 szálék nem tervez az elkövetkező egy évben technológiai jellegű beruházást. Ennek oka az is, hogy a következő fél évben a cégvezetők 32 százaléka számít a likviditási helyzet romlására (három hónapja ez 20 százalék volt).

A beruházási szándékokat a cégvezetők leginkább a bizonytalan jövő miatt (1-5 skálán 3,5 átlag), a magas hitelkamatok, elégtelen belföldi kereslet és a finanszírozási nehézségek (mindegyik 3,1) miatt fogják vissza. A korábbi adatokhoz képest főleg a bizonytalan jövőtől tartók aránya nőtt meg. Míg három hónapja még 46 százalék volt, aki azt jelölte meg, hogy nagy, vagy nagyon nagy mértékben korlátozza a beruházási szándékait ez a tényező, most felment az arányuk 56 százalékra. De ugyanígy nőtt a magas hitelkamatok miatt elégedetlenek aránya (36 százalékról 45 százalékra).

Növekvő árak

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy a vállalatvezetők hogyan érzékelik a fogyasztói árak alakulását az elmúlt 12 hónapban, és mit várnak a következő 12 hónapra vonatkozóan. Ugyanezen időtávon megkérdezték őket vállaltuk értékesítési árainak alakulásáról is.

A cégvezetők összesített értékelése szerint az elmúlt egy évben a fogyasztói árnövekedés 9,9%-os mértékű volt, miközben az értékesítési árak mindössze 0,4 százalékkal nőttek. Érdekesség, hogy a cégek tevékenységi területe alapján a legnagyobb mértékben az alaptevékenységet végző vállalatok számoltak be magasabb értékesítési árakról.

Az elkövetkező időszakra hasonló tendenciával számolnak a cégvezetők, mivel várakozásaik szerint 9,7 százalékkal nőnek majd a fogyasztói árak és 1,2 százalékkal az értékesítési árak.

A családi vállalatok sem bizakodóak

A kutatás keretében már második negyedéve mérték a családi vállalatok gazdaságban betöltött helyét. A mostani adatok is azt támasztják alá, hogy a KKV-szektornak nagyságrendileg felét azok a cégek teszik ki, ahol a családi tulajdon meghaladja az 50 százalékot. Ezzel a nagyságrenddel a hazai GDP 15 százalékát, és kb. 400 ezer fős foglalkoztatotti létszámot jelentenek.

A családi vállalatok KKV-konjunktúra indexe hasonló nagyságrendű, mint a teljes KKV szektoré, 41,8 százalék. Sajátos jelleget nem öltenek ezek a fajta cégek a teljes szektorhoz képest, azaz egyes elemek, (gazdaság és cége jövője, készletállomány, stb.) tekintetében ugyanúgy vélekednek. Egyedül abban a tekintetben térnek el jobban, hogy körükben jobban tartanak a versenytársak megjelenésétől (30 százalékuk).

Módszertan

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérés reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A lekérdezést az Ipsos közvélemény kutató cég végzi az on-line vállalati panelen keresztül. A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index képzésének módja a business survey index-számításon alapul.