Visszaléphetünk a paksi szerződéstől
Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az atomerőmű-bővítési projekt állami támogatást kap, akkor Magyarország még mindig bebizonyíthatja, hogy a beruházás más szemszögekből nézve összeegyeztethető az uniós szabályokkal, miként azt a brit kormány tette a nyugat-angliai Hinkley Pointban épülő új atomerőmű esetében - mondta a kormánybiztos a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
„Úgy készítjük elő a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni belőle” – jelentette ki Aszódi Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy készült-e bármilyen forgatókönyv a beruházást esetleg elutasító brüsszeli döntésre.
A konferencia előtt a Reutersnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos elmondta: a magyar álláspont szerint a megtérülési ráta elég magas ahhoz, hogy az azt mutassa, a paksi beruházás nem kap állami támogatást. Hozzátette: az Európai Bizottság piaci befektetői tesztet kíván elvégezni, hogy kiderítse, ugyanazon feltételek mellett egy magánbefektető elméletileg beruházna-e a projektbe. Ennek a tesztnek a kimeneteléről nem kívánt állást foglalni.
Aszódi jelezte: Magyarország és az Európai Bizottság között tárgyalások folynak arról is, hogy a paksi bővítési projekt esetében a magyar kormány eleget tett-e a bizottság tájékoztatásáról szóló szabályoknak, illetve a tervezett üzemanyag-szállítási szerződés megfelel-e az uniós szabályoknak.
Magyarország és Oroszország januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új atomerőműblokk építése előkészítés alatt áll. Aszódi Attila megismételte, hogy a magyar és az orosz fél véglegesíti a három megvalósítási szerződést, amelyet idén vagy jövőre aláírnak. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait fogja meghatározni.
A kormánybiztos kijelentette, hogy a terepfeltárás az év végén, bizonyos műszaki munkálatok pedig jövőre indulhatnak el. Hozzátette: az igazi helyszíni munka nagy valószínűséggel 2018-ban kezdődik, és az első új reaktort 2025-ban helyezik üzembe.
Eközben a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft. közölte: újabb négy modult építenek a paksi atomerőmű szomszédságában lévő, jelenleg 20 kamrás Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT); a bővítéshez szükséges talajcserét és a védelmi rendszer átépítését elvégezték a kijelölt területen. Mostanáig 8077 darab kiégett üzemanyagkazettát helyeztek el a létesítményben. Az elhasznált fűtőelemek több évet töltenek az erőmű reaktorcsarnokában lévő pihentetőmedencében, utána szállítják át a szomszédos tárolóba. A masszív, 10 méter magas betonépítményeket megfelelő szilárdságú alapra, kellő tömörségű és minőségű talajra lehet csak felépíteni, ezért talajcserére volt szükség - tájékoztatott a cég. Közölték: mivel a tárolómodulok megnövelik a KKÁT területét, a fizikai védelmi rendszert is bővíteni kellett.
Bár most a 21-24. modulok megépítése következik, a területet a végső, 33 kamrás teljes kiépítésű átmeneti tároló kiszolgálásához készítették elő. A munkálatok megkezdése előtt ideiglenes védelmi kerítést és járőrutat kellett építeni. Ezt követően, 2014 áprilisában, a durva tereprendezést követően kerítésépítéssel indult a munka. Az erre telepített új védelmi rendszert 2014 szeptemberében helyezték üzembe. A talajstabilizáció keretében több mint 50 ezer köbméternyi anyagot mozgattak meg. Ebből 28 ezer köbméter homokos kavics volt, amit Keller-féle mélyvibrációs technológiával tömörítettek.
A KKÁT-ot üzemeltető RHK Kft.-nek garantálnia kell, hogy mindig elegendő hely legyen a létesítményben az atomerőmű elhasznált üzemanyaga számára. Ennek érdekében a tároló bővíthető.
A tárolórendszer úgy épül fel, hogy a függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben egyenként helyezik el az üzemanyag-rudakat, amelyek vastag betonfalakkal körülvett kamrákba kerülnek. A tárolócsövek között áramló levegő a természetes huzathatás révén gondoskodik a megfelelő hűtésről. A tárolás száraz körülmények között történik. A passzív működési elvből adódóan elektromos vagy más jellegű műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A kiégett kazetták legalább 50 éves tárolására kialakított kamrák egységei bővíthetőek.
A létesítmény első három kamrából álló modulja és a kiszolgálóépület 1997-re épült meg. Ezt követően egy-egy négy kamrából álló modult adtak át 2000-ben és 2003-ban, majd egy öt kamrából állót 2007-ben. 2012-re megépült a KKÁT 17-20. kamrája. Ezek tárolóképességét 450-ről 527-re emelték, így most 9308 kazetta befogadására alkalmas. A létesítmény tervei összesen 33 kamra építését tartalmazzák. Az ütemezés szerint még négy kamrát építenek 2017-ig, majd újabb négyet 2025-ig, végül pedig 2033-ra megépítik az utolsó öt kamrát tartalmazó modult is.
