Hűt is, fűt is az amerikai jegybank
Nagyon megzavarta az üzletmenetet az Egyesült Államokban a rendkívül hideg és viharos tél, amelynek hatását az elemzők ugyancsak alábecsülték. Ám a jegybank (Fed) nyíltpiaci bizottságának tagjai átmenetinek tekintik az első három hónap igen gyenge teljesítményét, s úgy érzik, van elég erő a gazdaságban ahhoz, hogy fokozatosan visszavonják az élénkítésére bevetett eszközöket.
A jegybanki testület kedden és szerdán tartott ülést, s a második nap reggelén hozta nyilvánosságra a kereskedelmi minisztérium az első negyedévi növekedési adatot. Az elemzőknek az éves ütemet illető 1,2 százalékos várakozása helyett csupán 0,1 százalékos bővülésre tellett a január-márciusi időszakból, szemben a megelőző negyedévi 2,6 százalékkal. A beruházások visszaestek, a kivitel is megroggyant, de viszonylag élénk maradt a háztartások fogyasztása. Ám a kereslet elsősorban a közműszolgáltatások iránt nyilvánult meg, egész egyszerűen többet kellett fűteni. Illetve többet költöttek az amerikaiak egészségügyi szolgáltatásokra is, ahogy az Obama elnök nevével fémjelzett biztosítási programhoz egyre többen csatlakoztak.
A tőzsdeindexek lerázták magukról a hírt, mert az adatot alábecsülő elemzők is úgy nyilatkoztak, hogy a második negyedév sokkal jobbnak ígérkezik, s idén a gazdaság bővülése elérheti a nemzetközi intézmények által is prognosztizált nagyjából háromszázalékos ütemet. A Dow Jones index 16581 ponton még csúcsot is döntött.
A Fed üléséről szerdán este kiadott közlemény nem tartalmaz előrejelzést, a következő kitekintés júniusban esedékes, de a bizottság tagjai bizakodva néznek a jövőbe, mert a téli időjárás elmúltával újra magára talál a gazdaság, és fokozatosan élénkülni fog. A foglalkoztatási helyzet is javul, igaz, a munkanélküliségi ráta (6,7 százalék) még mindig magasnak tekinthető. A munkaügyi minisztérium pénteken teszi közzé az áprilisi adatokat, s az elemzők legalább kétszázezer új munkahely keletkezését valószínűsítik.
Az amerikai jegybanknak kettős feladata van: elő kell mozdítania a lehető legteljesebb foglalkoztatást (ez nagyjából 5,5 százalékos munkanélküliség mellett valósul meg) és kétszázalékos szinten tartania az infláció iramát. A munkanélküliségi ráta szép lassan ereszkedik lefelé a válságban elért tízszázalékos szintről, ám az infláció jelenleg az áhított iram felénél tart csupán, s a Fed vezetői szerint ez is veszélyeket rejt magában. Ezért a jegybank folytatja a gazdaság ösztönzésére, pontosabban a hosszú lejáratú kamatok csökkentésére kitalált értékpapír-vásárlási programot, de szerényebb ütemben, mert a téli közjáték ellenére a gazdaság azért a fellendülés állapotában van. Májustól 45 milliárd dollárt szánnak állam- és jelzálogpapírok vételére. A múlt évben még havi 85 milliárdot költött a Fed, decemberben nyesett először tíz milliárdot, azóta minden ülésen ugyanennyit.
Az irányadó kamat azonban nulla százalék közelében marad, még hosszabb ideig. Adatok széles körére támaszkodva elemzi a helyzetet, hogy kettős céljához mennyire került közel. Ha befejezi az értékpapír-vásárlási programot, akkor sem emeli a kamatot még jó ideig, főként, ha az infláció két százalék alatt reked. Ha kettős célja közelébe jutna, a gazdaság még akkor is jegybanki támogatásra szorulhat, vagyis a kamat ebben az esetben sem emelkedhet a válság előtt megszokott normális szintjére. Az amerikai elemzések arra utalnak, hogy a normális kamatszint 4-4,5 százalék lenne.