Néhány kis, de annál sarkalatosabb gázpiaci beruházás komoly mértékben élénkíthetné a térségi piaci versenyt, és ezáltal érzékelhetően mérsékelné az itteni gázárakat – vélekedik idei harmadik, Jelentés az energiapiacokról című kiadványuk alapján a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője, Kaderják Péter, aki 13 éve, az első Orbán-kormány alatt az energiahivatalt irányította.

A magyar gázrendszer alapvetően felkészült, ám ahhoz, hogy az erre elköltött összegek megtérüljenek, elsősorban a környező államokban – például Horvátországban vagy Lengyelországban – lenne szükség kisebb befektetésekre – tette hozzá Kerekes Lajos kutató főmunkatárs. Horvátországnak például a két országot összekötő, közösen megépített gázvezetéket alkalmassá kellene tennie a magyarországi irányú szállításokra is. A beruházások elsősorban a tengeren – legfőképp az Egyesült Államokból – Európába szállított cseppfolyós gáz (LNG) költséghatékony ideszállítását tenné lehetővé: ezt a nyugat-európai kikötőkből egyelőre nem éri meg ideszállítani.

Kérdésünkre Kaderják Péter az Orbán-kormány által kiemelten kezelt, az orosz gázt a görög–török határról Magyarországig szállítani tervezett Tesla-vezetékről úgy vélte: az ilyen és hasonló gázvezetéktervekre az Európai Unió iránymutatásait is figyelembe vevő kutatásaik szerint nincs szükség. Az Ukrajna felőli orosz beszállítási útvonal helyett az – amúgy jelentősen lecsökkent – magyarországi gázfogyasztást ma már teljes egészében képes lenne kielégíteni az osztrák összeköttetés, valamint a nemrég Szlovákia irányába is megépített gázvezeték. Annak ellenére, hogy az adófizetők több mint harmincmilliárd forintjából kiépült magyar–szlovák vezetéken az átadás óta nem jött be gáz, a hosszú távú szerződésen alapuló orosz gázár egyre inkább idomul a piaci szintekhez – hívta fel a figyelmet a kutató.

Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök februári magyarországi látogatása nyomán jelentősen csökkent a magyarországi gázár, ami talán a magyar–szlovák gázvezeték létének is betudható. (Mások szerint az orosz gázár nem Putyin látogatásakor, hanem már évekkel ezelőtt lecsökkent, azóta pedig az irányadó nemzetközi olaj- és gáztőzsdéket követi. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a képlet egyre kevésbé veszi figyelembe az olaj-, és egyre inkább a nemzetközi gáztőzsdék áralakulását, ami esetenként kedvező lehet.) Ha úgy tekintjük, hogy a beruházások átadásakor Oroszország általában azonnal jelentős árkedvezményt ajánl az érintett térségeknek, ezek mondhatni rögtön megtérülnek – fogalmazott a kutatóközpont vezetője. A magyar háztartások és ipar középtávon továbbra is jelentős mértékben függenek a gáztól, annak jelentősége még évtizedekig nem csökkenthető komoly mértékben – tette hozzá kérdésünkre.

A kormányzati rezsicsökkentés kapcsán felvetésünkre úgy fogalmazott: a piaci árak esése folytán csökkent az Orbán-kabinet 2013-2014-es ármérséklési döntései folytán az iparágra nehezedő árnyomás. A kormányzat által viszonylag rendszeresen bejelentett, ám eddig végre nem hajtott úgynevezett ipari rezsicsökkentés záloga Kaderják Péter szerint szintén a verseny élénkítése lehet, ami szerinte szintén képes lenne lenyomni az ipari energiaárakat.

Az Európai Bizottság az árampiacon főként a megújuló energiafelhasználás élénkítésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosít. Erről – mint azt Kaderják Péter megjegyezte – Magyarországon mostanság kevesebb szó esik. Az atom viszont olyan kényes téma, aminek megítélése nemzeti hatáskör. Így az unió átfogó programjai e területre kevéssé térnek ki – hangzott el.