A kérelmek zöménél hiánypótlásra volt szükség, ám még így is a pályázatok közel harminc százalékát kellett elutasítaniuk az irányító hatóságoknak – tájékoztatta a kormányközeli lapot, a Magyar Időket a Miniszterelnökség. A legtöbb támogatási kérelmet már azelőtt érvényteleníteni kellett, hogy eljuthatott volna az értékelői szakaszba, mivel a pályázó hibásan vagy hiányosan nyújtotta be a dokumentumot.

A legjellemzőbb hibák három kategóriába sorolhatók. Ezek közül a legbanálisabb, amikor amiatt csúsznak le a támogatásról a cégek, mert hiányzik egy cégszerű aláírás, vagy a nyilatkozatokat nem a képviseletre jogosult írta alá, esetleg nincs feltüntetve a cég neve. Az egyik leggyakoribb mulasztás azonban mégis az, hogy a kézzel aláírt nyilatkozat – amelyet az elektronikusan beküldött pályázat után kötelezően el kell küldeni – nem vagy határidőn túl érkezik meg az irányító hatósághoz.

A második kategóriába a hiányzó csatolmányok tartoznak. A tárca szerint a legtöbbször a három árajánlat hiányzik, amit az új fejlesztési időszakban kötelezően mellékelni kell a pályázatokhoz. Mivel az ajánlatoknak tartalmi követelményeknek is meg kell felelniük, így abban az esetben sem kaphatnak támogatást a cégek, ha a három dokumentum nem azonos típusú vagy műszaki leírású gépre vonatkozik, vagy a pályázat költségvetésében nem a legtakarékosabbat tüntették fel.

A harmadik hibacsoportba a támogatandó fejlesztéssel, eszközbeszerzéssel kapcsolatos adatok tartoznak. Gyakorta előfordul, hogy a projekt részletes bemutatása nem tartalmazza a legfontosabb információkat. Nem derül ki például, hogy a támogatást igénylő mivel foglalkozik, mit gyárt pontosan, mi indokolja a fejlesztést, vagy hogy a beruházás eredményeként milyen terméket gyártanak majd – írja a lap.