A szlovák kabinet eredetileg a pozsonyi, illetve a londoni tőzsdére akarta vinni a kisebbségi részvénycsomagot, ám kiderült, hogy legfeljebb 750 millió eurónyi bevétellel számolhatnak. Ezért kapóra jött a németek ajánlata, akik egyébként is elővásárlási joggal rendelkeztek. Szakértők gyorsértékelése szerint főleg azért éltek ezzel a lehetőséggel, mert ezután nem szükséges majd egyezkedniük a kisebbségi tulajdonossal, többek között az osztalékokról. Ugyancsak nem kell rendszeresen nyilvánosságra hozniuk a mérlegüket és egyéb, a cég működésével kapcsolatos adatokat.

Arról kedden nem nyilatkozott a pozsonyi pénzügyi tárca vezetője, hogy mire fordítják az eladásból befolyó jelentős összeget.

Robert Fico kormányfő néhány hónappal ezelőtt a pozsonyi parlamentben elmondta, hogy a kabinet a bevételt vagy az államadósság csökkentésére (tavaly a GDP 53,58 százaléka volt), vagy pedig az egyetlen állami egészségügyi biztosító létrehozására fordítják, ha az érintett két magántársaság megfelelő vételi árat kínál a tulajdonukban levő, jelenleg működő biztosítókért. Újabban viszont többször azt lebegtette meg, hogy kormánya szeretne többségi tulajdonrészt szerezni a Szlovák Villamos Művekben (SE) a jelenleg 66 százalékkal rendelkező olasz Enel társaságtól. Velük azonban a szlovák kabinet súlyos jogvitákba keveredett, mivel felmondták a bősi vízerőmű három évtizedes bérléséről rendelkező szerződést.

Az Enel ezt a döntést jogsértőnek minősítette, és 588,2 milliós jóvátételi igényt nyújtott be. A pozsonyi kormány pedig, miután ezt az egyezséget az illetékes szlovákiai bíróság jogerősen törvénytelennek ítélte, az eddigi, 492 millióra becsült haszon megtérítését követeli. Viszályuk minden bizonnyal a bécsi nemzetközi döntőbíróság elé kerül.