A németek tolnak, az ukránok visszahúznak

A német gazdaság serkenti az eurózóna és általában az uniós tagállamok teljesítményét, ami jó hír Magyarország számára – ezt sugallja legalábbis az Eurostat által csütörtökön közzétett adatsor az első negyedévi uniós növekedési ütemekről. Ám rossz hírt hozott a Varsóban éves közgyűlést tartó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) új előrejelzése, amely szerint az orosz–ukrán válságot a szomszédság igencsak megérezheti, s az idei kilátások drámaian romlanak.

Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnere, a német gazdaság kétszeres iramra gyorsított fel, hiszen az első negyedévben (az előző három hónaphoz viszonyítva) 0,8 százalékkal bővült, míg 2013-ban az október–decemberi időszakban 0,4 százalékkal. Az előző év azonos periódusához képest a német gazdaság 2,3 százalékkal bővült 2014 elején, januártól márciusig. Az enyhe tél és az élénkülő belső kereslet ad magyarázatot az unió legnagyobb gazdaságának megugró iramára. Az eurózóna azonban így is a 0,4 százalékos előrejelzéstől elmaradó, 0,2 százalékos negyedéves tempót diktált (0,9 százalékot éves összevetésben), mert Franciaország stagnált az első negyedben.

Ráadásul a párizsi kormányra nagy brüsszeli nyomás nehezedik, hogy a megállapodott határidőre mérsékelje a költségvetés hiányát a nemzeti össztermék (GDP) három százaléka alá. Hasonlóképpen kiábrándító teljesítményt nyújtott az eurózóna nagy gazdaságai közül az olasz is, amely a 0,1-0,2 százalékos növekedési prognózisokat megtréfálva 0,1 százalékkal zsugorodott 2013. utolsó negyedéhez képest. Ebben a csoportban Hollandia hozta a legrosszabb eredményt, mert 1,4 százalékkal csökkent a GDP ebben az időszakban. Portugália is visszaesett, miközben Spanyolország mintha kezdene növekedési pályára állni.

A szezonálisan kiigazított adatokkal dolgozó Eurostat a táblázatában az 1,1 százalékos negyedéves és 3,2 százalékos éves magyar adatot közli. Mindkettő kedvezőnek látszik a nemzetközi összehasonlításban, hiszen háromhavi szinten csak Lengyelország ért el ilyen ütemet, amely éves alapon azonban 3,5 százalékot mutatott ki, Románia 3,8 százalékot, az Egyesült Királyság pedig 3,1 százalékot. Hollandia és Olaszország azonban fél-fél százalékkal, Görögország 1,1, Észtország másfél százalékkal esett vissza, Ausztria egy, Portugália 1,2, Csehország és Szlovákia két-két százalékkal növekedett éves összevetésben az első három hónapban.

Ezek még előzetes adatok és a növekedés szerkezetéről nem sokat árulnak el. Az jól érzékelhető azonban, hogy az Európai Központi Banknak ez a sok és irányában nagyon eltérő adat alaposan feladja a leckét. A júniusi kormányzótanácsi ülés előtt kiszivárgott, hogy az eurózóna jegybankja készen áll a kamatcsökkentésre és további élénkítő lépések meghirdetésére. Az eurózóna bizonytalan fellendülésének érzékeltetése mellett az Eurostat táblázata azt is tartalmazza, hogy bár a rendkívüli hideg miatt az amerikai gazdaság stagnált az első negyedben, éves szinten 2,3 százalékkal bővült, szemben az eurózóna 0,9 és az unió 1,4 százalékával.

Az adatok megerősíteni látszanak azt a tényt, hogy az eurózóna az igen szerény iramú növekedés állapotába került – a hosszúra nyúlt recesszió után. Ezt a tényezőt kiemeli új előrejelzésében az EBRD is, amely két másik fontos mozzanatra is felhívja a figyelmet. Az egyik az amerikai jegybank fokozatos visszavonulása a gazdaság mesterséges élénkítésének programjából, a másik pedig az ukrajnai válság, amely geopolitikai kockázatok sorát rejti magában, a londoni bank által tanulmányozott majd három tucat ország számára. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, amely szerint Oroszországot súlyos visszaesés sújtja, ami kihatna az egész világgazdaságra. De környezetére mindenképp, akár tetemes növekedési veszteséget is okozva. Amit a német és általában uniós élénkülés hoz a konyhára, azt az orosz–ukrán krízis elviheti.

Míg januárban az EBRD még 2,7 százalékos növekedést vizionált a térségünkre nézve, addig most csak 1,4 százalékot. Talán a jövő év hozhat némi élénkülést. A jelentés úgy látja: a magyar gazdaságot a rövid távon ható keresletélénkítés tartja átmenetileg lendületben, de idén is csak 1,6, jövőre pedig 1,2 százalékos növekedésre lesz képes. Ez a leglassúbb a térségünkben, leszámítva Horvátországot és Szlovéniát, illetve Csehországot, amely nem tartozik az EBRD által vizsgált gazdaságok közé.

A londoni bank alapforgatókönyve szerint Lengyelország, Szlovákia, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária két százalék feletti, jövőre már inkább három százalékhoz közelítő, vagy azt meghaladó iramban bővülhet.

GDP NÖVEKEDÉS

(2014. ELSŐ NEGYEDÉV, AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁNAK SZÁZALÉKÁBAN, SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK FORRÁS: EUROSTAT)

Románia 3,8
Lengyelország 3,5
Magyarország 3,2
Németország 2,3
Csehország 2,0
Szlovákia 2,0
Bulgária 1,1
Európai Unió átlaga 1,4
Eurózóna átlaga 0,9

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.