Ürmössy Gergely, az Erste vezető elemzője az MTI-nek azzal magyarázta a többlet beszűkülését, hogy emelkedik a háztartások által fogyasztott – feldolgozóipari, élelmiszer-ipari – termékek behozatala. Megjegyezte ugyanakkor, hogy várhatóan a magyar export is élénkülni fog, ha az ország legfőbb eurózónás kereskedelmi partnereinek végre sikerül a recesszió közeli állapotból kilábalniuk.

Kivitelünk visszaesésében szerepe van az Oroszországgal szembeni, élelmiszeripart is érintő szankcióknak, s annak, hogy az autóipar év végi kibocsátása rendszerint alacsonyabb. A nagyüzem náluk januártól indul újra. Az export összetételét illetően elmondható, hogy a gépek és szállítóeszközök viszik a prímet, az első tíz hónapban öt százalékkal bővült a kivitelük, míg a feldolgozott termékeknél 4,2 százalékos pluszt mértek. Az élelmiszerek kivitele stagnált, az energiahordozóké és a nyersanyagoké csökkent. A magyar export 79 százalékban az uniós országokba irányul, az import aránya pedig 78 százalékos. Németország kiemelt fontosságát jelzi, hogy a teljes magyar kivitelből immár 28 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A keleti nyitás sikerét túl sok adattal nem lehet alátámasztani, az ázsiai országokba például euróban mérve 13 százalékkal exportáltunk kevesebb árut az első tíz hónapban, mint 2013 hasonló időszakában, miközben importunk is visszaszorult tíz százalékkal. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy eközben a kínai exportunk 6, a dél-koreai 14, míg a japán 10 százalékkal bővülni tudott. A többi célország azonban mintha lekerült volna a külkereskedők térképéről.