Szinte bizonyos az újabb monetáris lazítás Európában, a csütörtökön ülésező Európai Központi Bank (EKB) stratégiáját minden várakozás szerint a defláció megfékezése vezérli.

Mario Draghi a defláció ellen küzd Yves Herman / Reuters

Februárban alig 0,2 százalék volt az infláció, de aggasztóbb, hogy az energiaárak alakulásától függetlenített érték is csak 0,7 százalékot tett ki. A legoptimistább éves előrejelzés szerint 1,45 százalék lehet az áremelkedés, ami távol van az euró őrei által előirányzott 2 százaléktól. A konjunktúra alakulása sem biztató, az uniós növekedési előrejelzést lefelé módosították. Mario Draghi elnök szerint megelőző lépések kellenek, mielőtt az ismert kockázatokból valóság lesz. Elemzők a negatív, mínusz 0,3 százalékos kamat 10-20 bázispontos csökkentését vetítik előre.

A mennyiségi könnyítés jegyében várhatóan folytatódik a kötvényfelvásárlási program is, amelyre havi 60 milliárd eurót szánt ez idáig az intézmény, ez a kosár egyes elemzők szerint további havi 10-15 milliárddal bővülhet. Elképzelhető a kockázatosabb dél-európai eszközök felvásárlása. Mindezt befolyásolhatja, hogy Németországban alkotmánybíróság elé vitték az EKB kötvényvásárlási elképzeléseit. A negatív kamat a bankszektor számára tulajdonképpen újabb adó, hiszen a pihentetett likviditásért még többet kell fizetni, ugyanakkor serkenti a hitelezést.

A napokban publikált adatok szerint a négy legnagyobb európai pénzintézet, a Deutsche Bank, az RBS, a Barclays és a Credit Suisse összesen 13 milliárd eurós veszteséget könyvelt el 2015-ben, ebből 6,78 milliárd húzta a német bank mérlegét. A negatív tartományban egyre lejjebb csúsznak a jegybanki kamatok, Németországban már 9 évnél tart a negatív kamatozású kötvény futamideje, Franciaországban 7 évig nem fizetnek a befektetőknek.