Horvátországnak el kell döntenie, hogy a horvát olajipari vállalat, az INA piaci alapokon működő vagy állami cég legyen – mondta Áldott Zoltán, az INA igazgatótanácsának elnöke a Globus című horvát hetilapnak adott interjúban szerdán.

„Ha a piaci modellt választjuk, akkor célokról és stratégiáról kell beszélnünk. Amennyiben az államit, akkor egy magánbefektetőnek itt nincs érdekeltsége. Ebben az esetben az volna a logikusabb, ha az állam átvenné a vállalt teljes tulajdonjogát” – szögezte le. Áldott Zoltán felidézte: a horvát kormány többször hangsúlyozta, hogy az INA-t piaci alapokon működő vállalatnak látja. Majd ismét korábbi kijelentéseikkel ellentétes követelésekkel álltak elő.

A horvát kormánnyal folytatott tárgyalások során a Mol az INA stratégiájáról akart beszélni, hogy mit szeretnének elérni és hogyan – mondta az igazgató. Hozzátette, hogy ez a kérdés ritkán került az asztalra. Amikor szóba került, a horvát kormány tárgyalói ragaszkodtak ahhoz, hogy előbb a részvényesi szerződés módosítását írják alá. Az INA vezetője arról is beszélt: majdnem két éve tárgyaltak utoljára a Mol és a horvát kormány képviselői. Most pedig arra várnak, hogy az új kormány új tárgyalóküldöttséget állítson fel.

Lehet, hogy a Mol addig valamelyest változtat álláspontján, mert az utolsó tárgyalások óta nagyon sok idő telt el, és bizonyos körülmények változtak – hangsúlyozta Áldott Zoltán. „Korábban volt róla szó, hogy potenciális vevők érdeklődtek az INA iránt. Az aktuális körülmények között most lehet, hogy nehezebb lenne új vevőt találni. De sosem lehet tudni” – tette hozzá. Ugyanakkor úgy látta, hogy a horvát kormány és a Mol leginkább az INA vezetéséről szóló megegyezéssel zárhatja le a vitát.

Áldott Zoltán szerint egy kereskedelmi cégnek nem érdeke partnerként részt venni egy olyan vállalatban, amelynek működésére nincs befolyása. Elmondta, hogy 2003 és 2009 között vegyes modellben kisebbségi partnerként vett részt a Mol az INA vezetésében. A magyar olajcég azért döntött úgy, hogy növeli részesedését és átveszi az ellenőrzést, mert ez nem működött. Az INA részvényeinek 44,84 százalékát a horvát állam birtokolja. A Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka. A magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal, amitől a Mol nem hajlandó elállni.

A döntőbírósági eljárásokkal fel kell hagyni, és tárgyalni kell a Mollal – mondta Darko Horvat, a legnagyobb kormányzó párt, a HDZ színeiben politizáló kis- és középvállalkozási ügyek minisztere a Jutarnji List című horvát napilapnak.

Darko Horvat az interjúban az INA–Mol-ügy lezárását sürgette. Kiemelte: az államnak „ököllel az asztalra kell csapnia”, és azt kell mondania, hogy ez nem mehet így tovább. A per öt évig is elhúzódhat, és hol lesz akkor az INA – mondta, majd hozzátette: „nem tudom nézni, hogy a Mol tönkreteszi az INA-t, mi pedig ezen egy olyan eljárásban akarunk változtatni, ami ellenünk szól”.

Kijelentette: azt sajnálja, hogy partnerekként már korábban nem vizsgálták felül a Mol szerződésben foglalt kötelezettségeit, és nem ragaszkodtak annak tiszteletben tartásához. „El kell dönteni: stratégiai partnerek vagyunk-e vagy sem” – hangsúlyozta. Ha a Mol nem mutat készséget a kompromisszumos megoldásra, megkérdőjeleződik, hogy stratégiai partnernek tekinthető-e – mondta. Hozzáfűzte: ebben az esetben újra kell gondolni a partnerséget. „Amennyiben a Mol nem hajlandó teljesíteni kötelezettségeit, egyszerűen felbontjuk a szerződést” – jelentette ki.

A Mol–INA-vita egy elemeként 2013-ban a Mol nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát állam ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). Szerinte Zágráb nem teljesítette bizonyos kötelezettségeit és vállalásait. A horvát kabinet válaszul 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. Szerintük a Mol korrupció útján szerezte meg az INA irányítását, a részvényesi szerződés ellenére nem fektettek a finomítókba, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.

A két cég körüli vitában egyre több a feszültség a horvát kormánykoalíció két pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és Híd Függetlenek Listája között (Most). Bozo Petrov, a Híd elnöke korábban úgy vélte: különböző érdekcsoportok „az INA miatt” meg akarják dönteni a kormányt. A Híd kitart a döntőbírósági rendezés mellett.

Darko Horvat azonban a HDZ energiaügyi felelőseként is a választottbírósági eljárások felhagyása mellett érvelt. Szerinte Horvátország álláspontja „bizonytalan talajon áll”, ezért inkább tárgyalásokat sürgetett. A horvát sajtóban ezt úgy tolmácsolták, hogy Horvat enyhébb álláspontot képvisel a Mollal szemben, ami miatt a miniszter védekezni kényszerült. Hasonló helyzetbe került Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes, a HDZ elnöke is, mert a Híd felszólítására se határolódott el régi barátjától, Jozo Petrovictól, aki jelenleg a Mol horvátországi tanácsadója. Őt, illetve Ivo Sanader volt kormányfőt egyenesen nemzetárulónak nevezték a Mol–INA-perben tett londoni tanúvallomásaik miatt.

Ivan Brodi gazdasági elemző a horvát közszolgálati televízióban politikai helyett szakmai rendezést sürgetett. A nagyon sok adót fizető Mol, illetve a horvát kormány megegyezésének hiánya katasztrófát hozhat a horvát gazdaságra – tette hozzá. (Más kérdés, hogy a vita valójában már hat éve tart.)