Az utóbbi két évtized kétségtelenül legnépszerűbb pénzpiaci termékének számítanak a befektetési alapok. Az első fecskék, az 1992-ben startolt alapok óta most április végére 5627 milliárd forintra nőtt a befektetési alapkezelőknél tartott és fialtatott vagyon. A 2008-as gazdasági-pénzügyi világválság idején ennek még csak a fele volt befektetési jegyekben. Áprilisban 36 milliárddal nőtt a kezelt vagyon, ennek a fele a hozamból származott.

Igaz, a tőkebeáramlás az utóbbi években lassult, amiben fontos szerepet játszik, hogy az állam a lakosság közvetlen állampapír-vásárlásait favorizálja, ennek megfelelően versenyképes hozamokat ígér már rövid távon is, legalábbis a bankbetétekhez képest. Befektetési jegyekben a lakosság forinteszközeinek 27 százalékát tartja, ez 3900 milliárd forintnak felel meg. Ennél több megtakarítása csak bankbetétekben van, 6900 milliárd forint.

A több száz befektetési alap között emberpróbáló feladat választani. Az első lépés ilyenkor a kockázatviselési hajlandóság és az elvárt hozam meghatározása. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalakor e két tényezőt mindig együtt kell figyelembe venniük.Minden egyes alapnál külön fel szokták tüntetni a rizikót, általában az óvatos, kiegyensúlyozott, dinamikus jelzők valamelyikével minősítve.

Likviditás szempontjából fontos tudni, hogy a nyílt végű alapok befektetési jegyei folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg a zárt végű alapoknál csak a futamidő lejártakor áll pénz a házhoz, vagy a másodpiacon értékesíthetők. Megkülönböztetnek még nyílt körű és zárt körű alapokat, előbbiekből bárki, utóbbiakból csak egy előre meghatározott kör tagjai vásárolhatnak. A hozamok és a befektetési jegyek aktuális értékét a nyílt végűeknél napi rendszerességgel, a zárt végűeknél minimum kéthetente teszik közzé, ennek alapján nyomon lehet követni a befektetés aktuális értékét.

Az alap befektetési politikáját meghatározza, hogy a befektetőktől összegyűjtött milliárdokat mibe fekteti. A pénzpiaci, részvény-, kötvény-, árupiaci, vegyes és ingatlanalapok uralják a piacot, ezek között áramlik a pénz, mindig a legjobb elérhető hozamot keresve – az adott kockázati korlátok között. Külön kategória az alapok alapja, amely a legjobban teljesítő alapok jegyeit vásárolja fel megbízói számára. A tőkevédett és hozamvédett alapok a szigorú befektetési szabályzatok miatt számítanak biztonságosnak.

A tőke- és hozamgarantált alapok pedig garantálják a befizetéseket. Ezen alapok kötöttségeik miatt erősen konzervatív befektetési politikát folytatnak, sokat nem lehet keresni velük. De veszíteni sem. Fontos még az alapok földrajzi kitettsége, azazhogy mennyire megbízható piacokon vásárolnak eszközöket. Ez nagyban befolyásolja a hozamokat. Azzal, hogy melyik alap mennyit hoz a konyhára, és mibe érdemes befektetni, sok internetes portál foglalkozik, ezt a hozamkalkulátor keresőszóra kiadott számos találat is jelzi. Független áttekintést ad a téma tudnivalóiról a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége, a Bamosz honlapja is.