A felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően – derül ki az Energiaklub legújabb, Lakossági Energiahatékonysági Barométer 2014 című, országos, reprezentatív adatfelvételéből.

A többség az ablakcserétől vár költségcsökkenést Reviczky Zsolt / Népszabadság

A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44 százalék) és a homlokzati hőszigetelést (39 százalék) említették a terveik között.

A felújítások aránya az elmúlt 10 évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45 százalék) a nyílászárókat cserélték ki. Jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik felújítás során hőszigeteltek. A korszerűsítések hatására átlagosan 22 százalékkal csökkent a felújított lakások fenntartási költsége. A legnagyobb megtakarítást (24 százalék) a homlokzati hőszigetelés esetében érzékelték a felújítók.

Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek. A felújítók négyötöde saját forrásaira támaszkodik a munkálatok során. Hitelt 15 százalékuk igényelt. Az átlagosan igényelt 1,4 millió forint a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz.

A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7 százaléka részesült az elmúlt tíz év során. A jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12 százaléka számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80  százaléka társasházban lakó háztartás. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el.

A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt. A háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg. Ez egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.

Az Energiahatékonysági Barométert először 2013-ban készítette el az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. Célja, hogy évről-évre felmérje a magyar lakosság épületenergetikával kapcsolatos álláspontját. A barométer az évente ismétlődő adatfelvételnek köszönhetően mérhetővé teszi a lakosság épületenergetikai tudatosságának alakulását. Az adatfelvétel 2014. február 27. és március 6. között, 1021 fő telefonos megkérdezésével zajlott. A felmérésbe bevont személyek nem, életkori csoportok, iskolázottság és régió szerinti összetétele megbízhatóan képezi le a hazai lakosság hasonló ismérvek
szerinti összetételét. A kutatást a Knauf Insulation, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesülete támogatta.