Az árfolyamrés visszatérítésén mintegy 27 milliárd forintot bukhat az OTP, s bár tavaly erre a célra megképzett kétmilliárd forint tartalékot, a többi 25 milliárd az idei évet terheli. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb annál, mint amennyivel a bank korábban kalkulált. Ennek oka az, hogy a jogszabály nem a Polgári törvénykönyvben meghatározott elévülési szabályokat alkalmazza, hanem egyedi feltételeket állapít meg arra, hogyan kell elszámolni a bankoknak ügyfeleikkel.

Ugyan ezen okból a kamatok egyoldalú emelésén is az eddig becsültnél lényegesen, 40 milliárd forinttal nagyobb veszteséggel számol most az OTP. A bank úgy számol, hogy a devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, míg a forintkölcsönök esetében további 20-30 milliárdot veszíthet.

Az OTP továbbra is úgy tartja, hogy a mindenkor hatályos törvényeknek megfelelően járt el, ezért élni kíván a kamatemelések esetében biztosított lehetőséggel és a bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát. A bank emellett vitatja azt az állítást is, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne. Az OTP szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a jogszabály által biztosított jogorvoslati lehetőségeit.

Az OTP tőkehelyzete azonban elég erős, és bármi történjen, az is marad. A legrosszabb forgatókönyv mellett is a Basel3 szerinti, elsődleges alapvető tőkemutatója az idei első negyedév végi 16,4-ről 14,7 százalékra, míg a konszolidált tőkemegfelelési mutatója 20,2-ről 18,5 százalékra változna, amely továbbra is lényegesen meghaladná a 8 százalékos szabályozói minimum szintet.

A bankcsoport likviditása és hitelezési képessége hosszútávon is biztosított. Az OTP továbbra is elkötelezett magyarországi ügyfelei iránt, üzletpolitikájában nem tervez változást. Továbbá a menedzsment nem tartja indokoltnak, hogy az idei osztalékfizetés tervezett mértékén érdemben változtasson. (Az OTP tavalyi élve után idén mintegy 40 milliárd forintot fizet ki osztalékként.)

Megbirkózik a magyarországi helyzettel a Raiffeisen is. Karl Sevelda vezérigazgató közleménye szerint ugyan egyelőre még nem áll rendelkezésre becslés arról, hogy a pénteken elfogadott törvény mekkora terhet jelent az osztrák bankcsoport magyar leánya számára, de a teljes Raiffeisen-csoporthoz viszonyítva nem tűnik kezelhetetlennek.  

Miután több részlet, így például az elévülési idő, az érintett kölcsönszerződések kiterjedtsége, vagy az elszámolási eljárásra vonatkozó részletek nem voltak ismertek a törvény elfogadása előtt, így megbízható előrejelzést sem lehetett készíteni. A Raiffeisen a következő napokban értékeli a jogszabályt és készít kalkulációt a várható veszteségekről.

A Raiffeisen pozíciója az ügyfélcsoportok, országok és termékek diverzifikációjának köszönhetően stabil. A közép-kelet-európai régióban az egyik vezető bankcsoport és erős üzleti bázisa van Ausztriában is. A magyarországi mérlegfőösszeg 2013 végén 6230 millió eurót tett ki, ami a csoport teljes eszközállományának mindössze 4,8 százaléka.

Az idén rekord mértékű, 1,4-1,6 milliárd eurós konszolidált veszteséggel számol az osztrák Erste. A bankcsoportnak elsősorban a magyar, kisebb részben a román devizahiteles intézkedések miatt az eddig tervezett 1,7 milliárd helyett 2,4 milliárd euró céltartalékot kell képeznie. Az Erste a leírások ellenére kitart leánybankjai mellett és egyik országból sem távozik - mondta Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója.

Eljön még az idő, amikor a részvényesek örülni fognak, hogy ott vagyunk Romániában és Magyarországon - fogalmazott pénteken az osztrák rádió déli híradójában. Hozzátette: a banknak egyes országokban problémái vannak, de ilyesmi mindig előfordulhat. Treichl szerint az Erste megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és 2015-től jó évek következnek.

A növekvő veszteségekről szóló hírt rosszul fogadták a befektetők. Az Erste részvényei pénteken közel 16 százalékot vesztettek értékükből a bécsi tőzsdén.