Kedvező, de a fejlett országok által támogatott nemzetközi környezetben valamelyest gyorsul a magyar gazdaság növekedési üteme, élénkül a fogyasztás és az állami beruházási tevékenység. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kedden mutatta be előrejelzését.

A szakértők úgy látják: idén és jövőre is 2,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A beruházások a tavalyihoz hasonló hét-nyolc százalékos iramban emelkedhetnek, a magánfogyasztás 1,5 százalékkal lódulhat meg. A beruházások élénkülése mögött az állami ilyen jellegű tevékenység felpörgése húzódik meg, ez húzza az építőipart is, ám közben a versenyszféra beruházási dinamikája mérséklődött. Remélhető, hogy a lakásépítés visszaesése stagnálásba vált át. Az ipar a tavalyi 1,4 százalékos bővülés után idén öt százalékkal növekedhet. Az élénküléssel párhuzamosan a kivitel lassúbb ütemben növekedik, mint a behozatal.

Az infláció idén 0,9 százalékos üteműnek ígérkezik, jövőre viszont 2,8 százalékra gyorsul. A költségvetés hiánya a GDP arányában 2,9 százalék lesz, az államadóssági ráta pedig a 78-80 százalékos sávban marad. A rövid távú, három hónapos kamatok valamivel három, a hosszú távú, tízéves kamatok éppen hat százalék alatt ragadnak, az euró idén 310, jövőre 305 forintot érhet.

A Kopint elemzése szerint a válság átrajzolta az új uniós tagállamok térképét: Szlovénia és Csehország után a balti államok kerültek a legfejlettebb térségi gazdaságok közé, míg Magyarország és Horvátország hátrébb csúszott.