A kamara állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a rendszer "súlyosan kockáztatja minden érintett magyarországi vállalat versenyképességét", súlyos, vélhetően maradandó károkat okozhat Magyarország nemzetközi termelési és logisztikai szerepének.

„A rendszer tartósan súlyos fennakadásokat okozhat meglévő szállítási és termelési folyamatokban, hatalmas adminisztratív terheket ró a vállalatokra, jelentős, a piaci versenyhelyzetet veszélyeztető adatvédelmi kockázatokat hordoz" - mutatott rá a kamara.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara leszögezte, teljes mértékben támogatja a törvényalkotó szándékát, hogy kiküszöbölje az adócsalást és visszaszorítsa a feketegazdaságot. Ám megítélése szerint az ennek érdekében bevezetett ekáer aránytalanul nagy károkkal jár a magyar gazdaság egészére nézve, ezért szorgalmazza, hogy az összes érintettel - termelők, fuvarozók, importőrök - folytatott érdemi egyeztetéseket követően alapvetően módosítsák a rendszert.

A kamara szerint egy felülvizsgált rendszerben a jelentési kötelezettséget azokra a termékcsoportokra célszerű korlátozni, amelyek bizonyíthatóan jelentős adócsalási kockázattal bírnak. Minimálisra kell csökkenteni a vállalatoknak okozott adminisztrációs pluszterhet, mentesíteni kell azokat az adózókat, amelyek más, elismert eljárások vagy rendszerek keretében átlagon felüli adózási transzparenciát mutatnak fel - javasolja a kamara, amely szerint megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a vállalati szférának, és a bevezetés előtt alaposan tesztelni kell a rendszert.

Január 1-jétől kizárólag ekáer-szám birtokában lehet bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítást végezni. Ha egy vállalkozás útdíjköteles gépjárművel - 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsival - az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra behoz, vagy Magyarországról valamely EU-tagállamba kivisz terméket, vagy belföldön nem végfelhasználó számára első adóköteles termékértékesítést végez, köteles erről a NAV-nál az ekáer elektronikus felületén bejelentést tenni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a rendszer célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.