A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint februárban a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 1547 új árfolyamgát-szerződést kötöttek devizahiteles ügyfeleikkel, nagyjából annyit, mint januárban.

A havi törlesztőrészletet a jelenleginél alacsonyabb szinten rögzítő konstrukcióhoz az indulás óta így már összesen 176 220 adós csatlakozott. Február végén a pénzintézetek 482 ezer devizaalapú jelzáloghitel-szerződést kezeltek, vagyis az adósok alig több mint harmada élt eddig az árfolyamgát lehetőségével.

Pedig, aki belép, sokat spórol: az a 164 914 devizahiteles, akinek a bankja már megnyitotta a gyűjtőszámlát, s így a rögzített törlesztőt fizeti, februárban 2,3 milliárd, míg a program során eddig 30,5 milliárd forintot takarított meg. Ez ügyfelenként átlagosan 185 ezer forintot jelent – ennyivel fizettek kevesebbet annál, mintha nem csatlakoznak a rendszerhez.

A konstrukció lényege, hogy az adós öt éven keresztül fix árfolyam mellett törleszt, a havi részletet svájci frankban jegyzett hitel esetén 180 forinton, euróalapú kölcsönnél 250 forinton, míg japán jenben denominált tartozásnál 2,5 forinton számítják ki a pénzintézetek.

A rögzített és tényleges, piaci árfolyam különbözete a gyűjtőszámlára kerül, de csak a tőkerész, a törlesztőrészlet kamatrészét a bank és az állam átvállalja – ebből jött össze az említett harmincmilliárd forint.

A gyűjtőszámlán lévő összeg a rögzítés ideje alatt a háromhavi budapesti bankközi kamatnak (Bubor) megfelelő szinten kamatozik. Ez jelenleg 2,66 százalék, miközben például a frankhitelek hiteldíj mutatója ennek nagyjából a háromszorosa – vagyis ezen is spórol az adós.

Az így felgyűlt összeget az öt év letelte után, az eredeti jelzáloghitellel együtt, annak kamatán kell visszafizetni. A törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a rögzített időszak terhéhez képest, ezért, ha szükséges, a banknak annyival kell meghosszabbítania a futamidőt, hogy az adós terhe ne nőjön ennél jobban.

A gyűjtőszámlákon februárban másfél milliárd forint halmozódott fel, míg a program indulása óta összesen 16,2 milliárd forint. (Vagyis az árfolyamgátas szerződések esetében a törlesztőrészleten belül egyelőre nagyjából egyharmad-kétharmad a kamat- és a tőkerész aránya.) Ez szerződésenként mintegy százezer forintot jelent.

Az árfolyamgát iránt az utóbbi egy évben annak ellenére folyamatosan csökken a kereslet, hogy a második Orbán-kormány működésének minden évében egyre gyengébb volt a forint átlagárfolyama, vagyis egyre nőttek a devizahitelesek terhei. Az érdeklődés azonban igazán drasztikusan tavaly augusztusban esett vissza azután, hogy a kormány bejelentette: újabb, a devizaalapú jelzáloghitelben eladósodott családokat segítő csomagon dolgozik.

A kabinet előbb novemberig adott időt a bankoknak arra, hogy maguk állapodjanak meg ügyfeleikkel a terhek újraelosztásáról, ellenkező esetben egyoldalúan maga hoz intézkedéseket. Majd ezt követően, miután a határidő letelt, a kormány bejelentette, hogy megvárja a Kúria és az Alkotmánybíróság a témát érintő határozatait, s csak azok ismeretében dönt az ígért mentőcsomagról.

Az Alkotmánybíróság azóta döntött (és felhatalmazta a kabinetet, hogy bizonyos feltételek mellett belenyúljon a bankok és ügyfeleik közti megállapodásokba), s a Kúria is állást foglalt több, bizonytalan kérdésben. Két fontos terület esetében (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás) azonban még adós a jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság, és valószínűleg őszig az is marad.

A Kúria ugyanis jelenleg az Európai Bíróság a témában születő állásfoglalására vár, amelyet április 30-án hoz nyilvánosságra a testület. A magyar bírói fórum ezután foglalhat csak állást a még nyitott kérdésekben, ám erre valószínűleg már csak a nyári ítélkezési szünet után kerül sor. A Kúria a múlt héten a Reuters kérdésére megerősítette a Magyar Nemzet korábbi értesülését, mely szerint ősz előtt várhatóan nem születik meg a döntés.

Így számol a kormány is. Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője nemrég arról beszélt, hogy a parlamentnek lehetőleg még az idén lehetősége lesz arra, hogy döntést hozzon a devizahitelek kivezetéséről. Utóbbi azt jelentené, hogy 2015-től megszűnik az ügyfelek árfolyamkockázata. (A korábbi elképzelések alapján ez egy végtelenített, tehát nem csak öt évre, hanem a hitel futamidejének végéig tartó árfolyamgátszerű konstrukciót jelenthet.) A választások előtt még azzal számolt a kabinet, hogy májusban, de legkésőbb júniusban a parlament elé kerülhet a javaslat.