A kereskedelmi cégek a legbánatosabbak
Az index tízéves története során mindössze kétszer, az első Gyurcsány-kormány 2004 őszi, és a Fidesz-kormány 2010 tavaszi megalakulásakor mutatott pozitív értéket - jegyezte meg Németh László. Kifejtette: az elmúlt tíz év tendenciái alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hazai vállalkozások helyzetét legnagyobb mértékben a vevői kapcsolatok, a kormányzati gazdaságpolitika, a közterhek változása, valamint a pénzügyi várakozások határozzák meg. Ezt tükrözi, hogy az index a választásokat megelőző felfokozott várakozások idején, a kkv-kat érintő adókönnyítések és a makrogazdasági környezet javulása esetén mutatta a legjobb értékeket, míg az index a mélypontjait a nagyobb gazdasági visszaesések, a nemzetközi vagy a hazai gazdasági környezet bizonytalanságai idején érte el - fűzte hozzá a főosztályvezető.
A versenytársak, a beszállítók helyzete, a vállalati hitelforrások és a banki szolgáltatások minősége, fontossága a kkv-k szempontjából közepes jelentőségű, míg az uniós források elérhetősége és a munkaerőpiac változásai a legkevésbé meghatározó tényezők. Az elért eredmények arra is rávilágítottak, hogy néhány negyedévtől eltekintve a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek gyakorlatilag együtt mozognak, historikusan nézve a mutatók alakulását - emelte ki Németh László.
A mutató tavalyi utolsó negyedéves alakulásában szerepet játszott, hogy minden ágazatban és méretkategóriában csökkent a kis- és közepes cégek bizalma, de a bizalom nagyarányú esése a kereskedelmi cégek, illetve a középvállalkozások esetében figyelhető meg - mutatott rá a főosztályvezető.
A vállalkozás méretével arányosan a beruházások elindítására való szándék is erősödik. A kisebb méretű kkv-k úgy vélik, hogy nehezebben jutnak uniós forrásokhoz, míg a nagyobb vállalatok könnyebben férnek hozzá - fűzte hozzá.
Kérdésre elmondta: a megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 30 százaléka gondolkodik azon, hogy hitelt vesz fel, a kkv-k 80 százaléka elégedett a bankjával.
