falseFöldi Imre

Keresztes lovagokhoz méltó buzgalommal harcolt Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2009-ben, ellenzéki képviselőként az akkor szocialista irányítású XI. kerületi önkormányzat egy határozata ellen. Ebben a helyhatóság a tulajdonában lévő Hadik kávéházra egy olyan cégnek biztosított elővételi jogot, amely tulajdonosának „offshore színhelyén több mint 250 Magyarországon működő cég tulajdonosa található”. A 250 cégből az egyik a Seszták Miklós KDNP-s nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz (képünkön) közel álló Stonehill Enterprises Llc. A KDNP emiatt már nem tiltakozik.

„Én azt gondolom, hogy amennyiben tényleges tulajdoni háttérrel rendelkező gazdasági társaságról beszélünk, és legyen ez akár Cipruson bejegyezve, de ilyen erővel be lehetne jegyezve mondjuk New Yorkban, vagy New Yorkban nem, mert az nem EU-tag, de mondjuk, nem tudom, bárhova, mindegy, az én jogászi fogalmam szerint az nem offshore cég” –bonyolódott bele Seszták Miklós az offshore cégek fogalmának meghatározásába júniusban. A képviselők lapunk tudósításai alapján többek között azt firtatták a minisztertől, mi a viszonya az egyazon körhöz köthető, többnyire off shore-szerű tulajdonban álló Ramiris- és Oxygen-cégekhez. Azon túl ugyanis, hogy e cégcsoportok több tagjánál a tárcavezető ügyvédként segédkezett, lapunk számos más céges vagy akár rokoni kapcsolatot mutatott ki közöttük. „Azt gondolom, hogy az nem lehet offshore egyszer, aki európai uniós államban van bejegyezve. Ha valaki ellentmond ennek, mert azt mondja, hogy amennyiben mondjuk Ciprusra be van jegyezve, attól még lehet off shore. Én azt gondolom, hogy ehhez képest még egy dolog mindenképp kell, hogy offshore legyen, az az, hogy van-e tényleges tulajdonosa vagy nincs, magyarul, ténylegesen nyílt tulajdonosi háttérrel rendelkező gazdasági társaságról beszélünk-e vagy nem” – fejtette ki. Ellenben már a parlamenti meghallgatáson sem tartotta a cégtől az ügyvédi három méter távolságot: fontosnak tartotta ugyanis a Oxygen Wellnesst az „offshore-vádtól” megvédeni, mondván: „értelemszerűen attól, hogy valaki Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak magyar állampolgárságú tagja, attól a cég soha nem lesz off shore.” A cég tulajdonosa jelenleg a ciprusi Clarement Investment, melynek hátterét nem ismerjük.

2007–2009 között a Stonehill tulajdonolta a jelenleg is Seszták Miklós birtokában lévő kisvárdai autókereskedés címén bejegyzett King Kft.-t és Várda-Mobil Kft.-t. 2007-ben a Stone hill akkor volt az autószalonban bejegyzett Mobilex-Car 96 Kft. tulajdonosa, amikor a céget Seszták Miklós felesége vezette. A tárcavezető sajtóosztálya a Stonehill-lel kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált. Az Index korábbi kutatásai szerint a King Kft. is az uniós támogatásból tavaly Sesztáktól irodaházrészt vásárló cégek egyike volt.

A KDNP elnöke, Semjén Zsolt szemében szintén csak akkor volt egy ciprusi cég offshore, ha azt baloldalhoz sorolt személyiséghez köthette. 2009 elején derült fény Simor András akkori jegybankelnök ciprusi cégére. Ez Seszták újkori fogalmai alapján „soha nem offshore”, mert tulajdonosa „tényleges” magyar állampolgárságú. Semjén Zsolt ugyanerről öt éve még úgy vélte: „Ez botrány, példátlan a civilizált világ történetében”, hogy „a jegybank elnöke az adózás elkerülése érdekében egy adóparadicsomban jegyezte be a cégét”. Úgy vélte, a jegybankelnök nemcsak szakmailag, de morálisan is alkalmatlanná vált feladatára. Simor sajtóosztálya egyébként – Seszták szavaival összecsengően – azt nyilatkozta, Simor ciprusi cége nem offshore, mert az EU egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett „normális, a helyi törvények szerint adózó vállalkozás”. Hozzátették, adóelkerülésben már csak azért sem vehetett részt a cég, mert Magyarországról soha nem érkezett oda pénz.

A miniszterelnök-helyettesi bársonyszékben ülve Semjén Zsolt szemlélete offshore-ügyben is gyökeres fordulatot vett. Tavaly arra a kérdésre, hogy a Rogán Antal vezette bizottság által Kínában és Vietnamban magyar letelepedési kötvények értékesítésére kijelölt, Kajmán-szigeteki cég off shore-e, úgy vélte, nem, mert „tulajdonosai felfedték magukat”. Később budapesti tájékoztatójukon a társaság képviselői saját cégüket offshore-nak nevezték.